Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is a járványok és a tömeges migráció korszakára – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve. Elmondta: a csúcstalálkozó végén egy új, 2030-ig szóló stratégiai tervet fogadnak el, amelynek tartalmával Magyarország teljesen egyetért. A dokumentum szerint ugyanis az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz.

A magyar kormányfő szerint a stratégia fő pontja a nemzetek ellenállóképességének megerősítése, ebben a tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről. Kiemelte:

Nekünk van mit mondanunk és tudunk mit beletenni a közösbe.

A találkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: egy erős NATO Amerikának és Európának egyaránt érdekében áll. 

Itt az ideje annak, hogy új fejezetet nyissunk a transzatlanti kapcsolatok történetében, mivel Oroszország és Kína egyre agresszívabb politikát folytat

− mondta Stoltenberg, aki megköszönte az amerikai elnöknek, hogy találkozhattak a NATO-csúcson még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való egyeztetése előtt.

Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából – mondta Joe Biden a találkozón. Az amerikai elnök kiemelte: a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő ötödik cikkely szerint az európai szövetségesek számíthatnak Washingtonra. 

Nemcsak a NATO-nak fontos az Egyesült Államok, hanem az amerikaiak számára is létfontosságú, hogy létezzen a szövetségi rendszer

− mondta az amerikai elnök. Joe Biden kitért arra is, hogy a szövetségeseknek fel kell ismerniük, hogy Oroszország és Kína nemzetközi kockázatot jelent. Sem Oroszország, sem pedig Kína nem cselekszik oly módon, ahogyan az elvárható lenne – tette hozzá.

A csúcstalálkozón a francia és a török elnök külön is tárgyaltak egymással. Emmanuel Macron és Recep Tayyip Erdogan a közel-keleti helyzetről, valamint a franciaországi iszlám hívők helyzetéről és az őket érintő törvényekről egyeztetett.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint a találkozó lehetőséget biztosított arra, hogy az elnök egyértelművé tegye: a francia állam tiszteli az iszlámot és a muszlimokat, és hogy a francia szekularizmus minden vallással szemben toleráns.

A Guardian a csúcstalálkozó előtt megjelent cikkében összefoglalta előzetes várakozásait. Az elemzés szerint a NATO-vezetők egyezségre jutnak abban, hogy Kína biztonságpolitikai fenyegetést jelent a katonai blokk számára. A lap szerint ha ez megtörténik, akkor a történelemben először az egykor a Szovjetunióval szemben létrejött katonai szövetség Pekinget helyezi a fókuszba.

Jake Sullivan, a Fehér Ház tanácsadója a találkozó előtt azt ígérte, hogy Kínával szemben „sokkal erőteljesebb álláspontot fognak képviselni, mint korábban”. Más vezetők – például Boris Johnson brit miniszterelnök – viszont a megegyezés és egy új hidegháború elkerülésének szükségességét hangsúlyozták.

A NATO-csúcstalálkozót követően Orbán Viktor már elindult vissza Magyarországra, azonban hamarosan ismét Brüsszelbe utazik.

Két hét múlva újra itt. Viszlát, Brüsszel!

− írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a miniszterelnök.