A bíróság bűnösnek találta az IKEA francia leányvállalatát abban, hogy közel egy évtizeden keresztül törvénytelenül figyelte meg a szakszervezetek tagjait, alkalmazottait, az álláskeresőket, sőt még az elégedetlen vásárlókat is.
A versailles-i bíróság az áprilisban lefolytatott tárgyalás után hozott 100 oldalas ítéletében az IKEA France volt vezérigazgatóját, Jean-Louis Baillot-t két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és 50 ezer eurós (csaknem 18 millió forintos) pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.
Baillot ügyvédje szerint védence tagadta vétkét, és fellebbezést fontolgat. Az IKEA France ügyvédje, Emmanuel Daoud közölte, hogy a vállalat tanulmányozza a bíróság döntését.
A vállalatra kiszabott bírság kisebb, mint az ügyészek által kért 2 millió eurós büntetés.
A tárgyalás során a volt cégvezető és a vállalat képviselője egyaránt tagadta, hogy megfigyelést rendeltek volna el. Azt állították, hogy az illegális műveleteket egyetlen ember, Jean-François Paris, az akkori kockázatkezelési főnök utasítására folytatták. Paris ezzel szemben azt vallotta, hogy az IKEA France vezetői tudtak a tevékenységről, és támogatták.
A bíróság 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 10 000 eurós pénzbüntetést szabott ki Paris-ra.
Az ügyészség szerint a munkáltató nyomozott az alkalmazottak után, ellenőrizte a betegszabadságon lévő dolgozókat, és vizsgálta az elrontott rendelések miatt visszatérítést kérő vásárlókat. A titkos műveletek végrehajtására egy volt katonai ügynököt alkalmaztak.
A cég legalább 400 álláskereső esetében illegális háttérellenőrzést végzett, a begyűjtött eredmények alapján pedig egyes jelölteket a tudtuk nélkül kiszűrt. A vádirat szerint olyan szakszervezeti tagok után is szaglásztak, akik sztrájkra és a taglétszám bővítésére toboroztak alkalmazottakat.
Megfigyelték őket, sőt egy besúgót is elhelyeztek az egyik IKEA-áruházban, ahol a szakszervezeti tevékenység kifejezetten erős volt.
A 2012-ben kiszivárgott botrány óriási felháborodást váltott ki Franciaországban. Nincs bizonyíték arra, hogy hasonló megfigyelés történt volna a többi 52 országban, ahol az IKEA működik.
Adel Amara, az IKEA egyik áruházának szakszervezeti vezetője, aki a megfigyelés egyik kiszemelt célpontja volt, az ítélethirdetés után azt mondta: noha csalódott, hogy nem szabtak ki szigorúbb büntetést, legalább annak örül, hogy végül mégis szolgáltattak némi igazságot.
„A tárgyalás egy új korszak, egy folyamatos mozgalom kezdetét jelzi – mondta Amara. – Egy olyan korszakot, ahol a főnököket el lehet ítélni, ahol már nem királyok, és ahol a kisembereket megvédik.”
Az IKEA France például azért kémkedett egy alkalmazottja után, mert szép BMW-je van, a másik után a Porschéja miatt, miközben a valódi ok a szakszervezeti tagságuk volt.
A cég 2009 és 2012 között egy nyomozóirodát bízott meg azzal, hogy kiderítse, szerepel-e valaki a megfigyeltek közül a bűnügyi nyilvántartásban. Attól sem riadtak vissza, hogy bizalmas banki adatokhoz férkőzzenek hozzá.
Hocine Redouane szakszervezeti aktivistát egyenesen bankrablással gyanúsították, mert a rendőrség segítségével beszerzett bűnügyi nyilvántartás szerint egy ilyen nevű férfi tényleg rabolt. Utóbb azonban kiderült, hogy ez egy szerencsétlen névazonosság volt.
„Ez a rendszer könnyedén fajulhatott zaklatássá” – mondta maga Redouane, akit az első tárgyalási napon tanúként hallgatott meg a bíróság.
Az ügy fővádlottja eredetileg Jean-François Paris kockázatkezelési igazgató volt, aki a megbízott nyomozóirodának küldött e-mailekben nevezte meg a célszemélyeket, és adott megbízást pénzügyi hátterük felderítésére.
Ő azt vallotta, hogy évente 530–630 ezer eurót utaltatott át a nyomozóirodának.
Az ügyészség szerint egyébként a törvénytelen adatszerzési gyakorlat akár már a kétezres évek elején megkezdődhetett. A cég ügyvédei tagadják, hogy az IKEA France üzleti stratégiája lenne az „általános kémkedés”. Maga a cég közleményben tudatta, hogy „megóvja alkalmazottait”, a vásárlói adatok kezelését pedig „nagyon komolyan veszi”.
A botrány kitörése után nyomban elbocsátottak négy magas rangú cégvezetőt. A svéd anyavállalat elhatárolódott a franciaországi gyakorlattól.
(Borítókép: Egy alkalmazott az IKEA raktárában dolgozik Franciaországban 2014. március 18-án. Fotó: JEFF PACHOUD / AFP)