A török elnök múlt héten vetette fel nyilvánosan, hogy Magyarország, Törökország és Pakisztán közösen biztosíthatnának védelmet a kabuli nemzetközi reptéren a NATO kivonulása után. 

Erdoğan javaslata meglepte a nemzetközi közvéleményt. A pakisztániakkal való kollaborálás kevésbé érte váratlanul az embereket, mivel ők szintén érdekeltek a térségben, és jó kapcsolatot ápolnak a tálib lázadókkal, Magyarország említése viszont annál nagyobb meglepetést okozott.

A Middle East Eye-nak nyilatkozó források azt állítják, hogy erről a kérdésről már Orbán és Erdoğan legutóbbi találkozóján is esett néhány szó. 

Orbán javasolta, hogy magyar katonákat is küldjenek a reptérre a török misszió keretében

– mondta egy bennfentes a török elnök és a magyar kormányfő másfél héttel ezelőtti találkozójával kapcsolatban.

A forrás szerint a magyar miniszterelnök ezzel azt szeretné bizonyítani a törököknek, hogy olyan partnerként számíthatnak Magyarországra, ami „képes eredményeket letenni az asztalra”.

Egy másik bennfentes szerint a lépést az is motiválhatja, hogy a magyar miniszterelnök egyre több kritikát kap az EU és a NATO országaitól amiatt, hogy „tekintélyelvű” politikát folytat.

Egyre inkább a partvonalon érzi magát, és a jövője is veszélyben van a jövő évi választások miatt

– magyarázta a forrás. 

A törökök viszont örülnének a magyar jelenlétnek, mivel a magyar katonák 2010 és 2013 közt, a NATO-misszió tagjaként már részt vettek a kabuli reptér őrzésében. Magyarország a helyismerete, valamint a törökökkel folytatott védelmi együttműködése miatt is logikus választás lehet – fejtette ki egy török tisztviselő. 

A magyar külügyminisztérium szóvivője is nyilatkozott a Middle East Eye-nak a kérdéssel kapcsolatban, aki megerősítette, hogy valóban szó esett erről az együttműködésről, de nem válaszolta meg azt, hogy pontosan milyen szerepet játszhatnának a magyar katonák a kabuli reptér védelmében. Azt viszont elmondta, hogy

Az Egyesült Államok örülne a jelenlétnek, a tálibok nem.

Eközben washingtoni források szerint Törökország és az Egyesült Államok közt is egyezség jöhet létre a kabuli reptér védelméről. Híresztelések szerint a törökök pénzbeli, illetve logisztikai támogatást kérnének az amerikaiaktól és a NATO-tól a jelenlétért cserébe. Ezenfelül Erdoğan arra számít, hogy az Egyesült Államoknál is jó pontokat szerez, ha védelmet nyújt a stratégiai fontosságú kabuli reptérnek.

Ankara koncessziókat kérne ezért cserébe, beleértve azt is, hogy hagyják jóvá az Sz–400-as rakéták vásárlását

– értesült a Middle East Eye. A török elnök még 2019-ben jelentette be, hogy atomrakétákat venne az oroszoktól, amire válaszul az amerikaiak szankciókkal illették Törökországot. 

A tálibok viszont nem örülnének a török jelenlétnek, és arra figyelmeztették Erdoğan elnököt, hogy ne kövessen el „nagy hibát” egy újabb afganisztáni misszió létesítésével. 

Afganisztánban eddig összesen 150 magyar katona szolgált a NATO-misszió részeként, közülük 9-en áprilisban még mindig az országban voltak. Nemrég azonban a NATO kivonta csapatait az országból, azóta pedig a tálibok offenzívába kezdtek, és egyre több területet foglalnak el.