A német szövetségi választások kerek számához érkeztünk, ugyanis kevesebb mint 100 nap van hátra a választásokig. Szeptember 26-án eldől, mely párt veszi át - vagy tartja meg - a vezető szerepet a több mint 80 milliós országban. De mivel is készülnek a pártok?
Az előző közvélemény-kutatási eredményekről már korábban itt írtunk, amikor a jelenlegi kormánykoalíció átvette a vezetést a Zöldekkel szemben. Közelítenek lassan a 2017-ben elért eredményeik felé (32,9 százalék).
A szövetségi választásokon a pártok jelenleg a következő eredményre számíthatnak:
A korábbihoz hasonlóan még mindig 22 százalékos a nem szavazók és a bizonytalanok száma, amely egyébként majdhogynem megfelel a nem szavazók arányának, ami 23,8 százalék volt a 2017-es parlamenti választásokon.
Ha a németek dönthetnének – ugyanis a kancellárt nem közvetlenül a szavazópolgárok választják meg, hanem a Bundestag –, hogy kit választanának meg kancellárjuknak, akkor
a 25 százalékuk mondja azt, hogy Armin Laschet, a CDU/CSU koalíció jelöltje lenne a megfelelő ember. A szavazók 21 százaléka még mindig Annalena Baerbockra a zöldpárti kancellárjelöltre adná voksát. Olaf Scholzot, a szociáldemokraták vezetőjét pedig 14 százalék választaná közvetlenül.
A szavazók 40 százaléka egyikőjüket sem akarná megválasztani.
A kereszténydemokrata koalíció elutasítja az adóemeléseket, a külpolitikában kemény álláspontot képviselnek Törökországgal szemben, és céljuk a transzatlanti egység Kínával szemben – írja a Deutsche Welle.
A 139 oldalas választási programtervezet bevezetőjében az olvasható, hogy
„az ember a jót még jobbá” akarja tenni.
Külpolitika téren szeretnének egy közös, erős, nemzetközi válságkezelési rendszert létrehozni. A migráció kezelésében is némiképp keményebb lett a hozzáállásuk, ugyanis az országba érkező menekültek már nem feltétlen részesülhetnek családtámogatási segélyben.
A klímaváltozás érdekében támogatnák az elektronikus eszközök használatát – például az elektromos autókat –, valamint nagy hangsúlyt fektetnének a hibrid járművekre is.
A programban szerepel a videómegfigyelés alkalmazását szorgalmazó intézkedés, vagyis a nyilvános tereken automatizált arcfelismerő rendszert vezetnének be.
Az államnak kemény lépéseket kell tennie a bűnözőkkel és terroristákkal szemben
– írják a programtervezetben.
Gazdasági szempontból bár adóváltozások nem vagy csak részben jelentkeznének, a "Mini-Job"-ban dolgozó munkavállalók bérét az aktuális 450 euróról 550 euróra emelnék meg. Még egy fontos kérdéssel is foglalkozna a CDU/CSU kormánykoalíció, mégpedig a nyugdíjazásra irányuló kérdésekkel, a klímavédelem és a migráció mellett ez is állandó napirendi pontja a pártprogramnak.
Jelenleg sok változás nem történt, nagyjából 1 százalékos csökkenésre kellene számítania a Zöldeknek, ha a szavazás most lenne. Az autópályák sebességkorlátozása, a benzinárak növekedése vagy a fapados repülőjáratok korlátozása
mind a népszerűtlenség felé vitte el a korábban élre törő Zöld pártot.
Ám az n-tv.de elemzése szerint Annalena Baerbock a fiatalabb választópolgárok közül előrébb jár konkurens politikustársaitól: a 18–29 évesek 32 százaléka választaná a zöld vezetőt, míg Laschetet csak a 16 százalékuk tenné meg kancellárnak. Olaf Scholz 10 százalékos támogatásra számíthatna a fiatalabbaktól.
De Annalena Baerbock kancellárjelölt személye körül kialakult viták sem vetettek jó fényt rá és pártjára.
Azt viszont érdemes kiemelni, hogy az ökopárt egyértelmű főprofilja a klímavédelem, amelyet választási kampánytervükben gondosan meg is fogalmaztak. Valamint a családok támogatását is kiemelték, illetve nagy hangsúlyt fektetnék az oktatásra is, a környezettudatos-életmódra nevelésben.
A Szociáldemokrata Párt gyakorlatilag az elsők között volt a választási programtervezet közzétételében. Kiemelték, hogy támogatni szeretnének minden dolgozót,
Olaf Scholz az SPD kancellárjelöltje szerint "Minden munka tiszteletet érdemel".
Lakhatási lehetőségeket kínálnának fel: évente akár 100 ezer új lakhelyet biztosítanának.
Programjukban szerepel az esélyegyenlőség, a nők ellen elkövetett erőszakkal való harc, és természetesen a szociáldemokraták is nagy hangsúlyt fektetnének a klímavédelemre.
Az Alternatív Németországért párt 103 oldalas programtervében helyet kapott - hasonlóan a többi párthoz - a családpolitika, a klímaválság és a migrációspolitika, a munkahelytámogatás, igazságügyi modell megváltoztatása, valamint a kulturális támogatások meghatározása a multikulturalizmus fogalmával.
Christian Lindner a Szabaddemokrata Párt vezetője és egyben kancellárjelöltje pártjával momentán 12 százalékos támogatottságra számíthatna, ami kevésnek mondható, viszont - az elemzésekből kiindulva -
akár koalícióra is léphetnek a vezető kormánypárttal.
A baloldali párt, a Die Linke még nem tette közzé választási kampányprogramját, eddig csupán egy piszkozatot nyújtottak be.
A kisebb pártok, amelyek jelenleg a szavazók 8 százalékának szavazatait élveznék, 29-en sorakoztak fel a nagyobb pártok mögé, bár többségük még nem esett át a hivatalos elfogadási procedúrán.
(Borítókép: Armin Laschet beszédet mond a Bundenstag üléstermében Berlinben 2021. június 24-én. Fotó: Tobias SCHWARZ / AFP)