A Velencei Bizottság a Romániában szükséges igazságügyi reform egyik első lépésének tartja és támogatja az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ) felszámolását, de aggályosnak tartja és elvetné azokat a módosításokat, amelyekkel a képviselőház egészítette ki a kormányzati tervezetet – adta hírül az MTI.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló konzultatív testületének állásfoglalását hétfőn tette közzé a román média.

A SIIJ felszámolásáról márciusban szavazott a képviselőház, azzal a kiegészítéssel, hogy a bírák és ügyészek ellen csakis a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), a bírák és ügyészek szakmai testülete, az igazságszolgáltatás függetlenségének „alkotmányos őre” jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás.

A román koalíciós pártok, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR–PLUS szövetség szerint az Európai Bizottság nem fogja beszüntetni az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelytől az ország schengeni csatlakozása is függ, ha Románia nem számolja fel a különleges részleget. Ezt ugyanis sokak szerint azért hozta létre a korábbi baloldali kormánytöbbség, hogy politikai felügyelet alá gyűrje és megfélemlítse az igazságszolgáltatást.

A 2016–2020-as parlamenti ciklus szociálliberális parlamenti többsége azért vette el a DNA-tól a bírák és ügyészek dossziéit, mert szerinte a vádhatóság a bírákat mondvacsinált ügyekkel tartotta sakkban, hogy elérje a „mély állam” akaratával szembeszegülő döntéshozók elítélését. A DNA és DIICOT módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.

A DNA korábbi vezetője vezető ügyészi beosztásban 2013 és 2018 között az a Laura Codruta Kövesi volt, aki jelenleg az Európai Ügyészséget (EPPO) vezeti.