Augusztustól egy második, biometrikus azonosítóval: digitális ujjlenyomattal egészülnek ki az új német személyi igazolványok. Vajon ettől biztonságosabbak lesznek? Vagy az emberi szabadságot fenyegetik?
„Hátborzongató érzés volt” – idézi a Deutsche Welle Leena Simon adatvédelmi aktivistát, akitől ujjlenyomatot kértek új útlevele kiváltásához.
Arra utasították, hogy mindkét kezének mutatóujját nyomja a szkenner üvegfelületére. A fiatal nő azonban trükköt alkalmazott, hogy elrontsa a szkennelést. Ennek titkát nem hajlandó megosztani. Leena a Digitalcourage nevű német szervezet tagja, amely a magánélet és a digitális jogok védelmét szorgalmazza.
Leena nem biztos abban, hogy próbálkozása bevált.
„A nap hátralévő részében szörnyen éreztem magam.”
Elborzasztja az állam, amely arra kényszeríti a törvénytisztelő állampolgárokat, hogy ujjlenyomatot vegyenek tőlük. Ezt a módszert ugyanis a rendőrség általában a bűnügyi nyomozás során használja.
„Nem értem, miért kell az államnak hozzáférnie az ujjlenyomatomhoz, amikor nem sértettem meg a törvényt” – fakadt ki Leena Simon.
Az adatvédelmi aktivisták azért fújtak riadót, mert augusztus 2-tól minden, új személyi igazolványt igénylő német állampolgárnak engedélyeznie kell, hogy ujjlenyomatát elektronikusan tárolják a kártyán. Eddig ez csak az útlevelek esetében volt kötelező, a személyazonosító igazolványok esetében önkéntes volt.
Digital fingerprinting will soon be made mandatory in German ID cards. The question is: Will it make the cards more secure? Or is it an invasive threat to our freedom?https://t.co/Ra5t7wLLzp
— DW News (@dwnews) July 3, 2021
Jelenleg több mint 62 millió német rendelkezik a bankkártyaméretű, tíz évig érvényes személyi igazolvánnyal. A legtöbben az országon belüli mindennapi mozgáshoz használják, bár az EU-n belüli utazásra is alkalmas.
A Németországban és Európa többi országában használt személyazonosító igazolványokban egy integrált chip van, amely a kártya előlapján is látható biometrikus fényképet tartalmaz. A jövőben egy második biometrikus jellemzőt is regisztrálnak majd: az ujjlenyomatot.
Az új intézkedés biztonságosabbá teszi a személyi igazolványokat – véli a német kormánypárt, a kereszténydemokraták belügyi szakértője.
„Lehetővé teszi, hogy egyértelműen és gyorsan megállapíthassuk, összeillik-e a személy és a kártya” – mondta Josef Oster, aki szerint a javaslatot nemigen ellenezték.
Az új szabályozás nem csak Németországban lesz érvényes. Augusztus 2-tól kezdve az egész Európai Unióban fénykép és ujjlenyomat kombinációjával ellátott úti okmányokat állítanak majd ki.
Magyarországon egyébként 2009. június 28. óta él ez a rendelkezés útlevelek, a személyi igazolványok esetében pedig 2016. január 1. óta.
Igaz, a személyi esetében az ujjlenyomat rögzítése visszautasítható.
De más problémák is akadhatnak: olyanok is vannak, akik fizikailag képtelenek ujjnyomat adására.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter a Pharaon-ügy kapcsán 2016-ban közölte: „Az, hogy van-e ujjlenyomat, vagy nincs, az nem csak attól függ, hogy vettek-e tőle, hanem hogy van-e neki.”
Lázár magyarázatképpen hozzátette, neki sincs olyan ujjlenyomata, amit alkalmazni lehet, így csak egy évre kap útlevelet.
A két biometrikus adat egyidejű alkalmazásának legfontosabb célja persze a hamisítás elleni védelem.
Ha felmerül a gyanú, hogy egy okmányt hamisítottak vagy illegálisan használtak, a chipben tárolt ujjlenyomatok alapján megállapítható, hogy az okmány a jogos tulajdonosnál van-e. Erre a célra a rendőrség, a határőrség és a vámhivatal különleges leolvasót alkalmaz. Kizárólag ők jogosultak a chipen lévő titkosított adatok ellenőrzésére.
Az új, digitális ujjlenyomattal kiegészített személyik fokozott biztonságáról kritikusai nincsenek meggyőződve. Az ujjlenyomat nélküli német személyi igazolványokat csak ritkán hamisítják vagy kerülnek rossz kezekbe – érvel Thilo Weichert ügyvéd, adatvédelmi szakértő.
A német belügyminisztérium adatai szerint 2020-ban csupán 34 hamisított német személyit foglaltak le a határellenőrzések során. Egy évvel korábban, 2019-ben még ennél is kevesebbet, mindössze 26-ot. Thilo Weichert a számok ismeretében megkérdőjelezi több mint hatvanmillió német ujjlenyomatának nyilvántartásba vételét.
Ezt „az emberi jogok aránytalan megsértésének” nevezi, ami szerinte ráadásul alkotmányellenes is.
Jóllehet az ujjlenyomatokat csak a személyi igazolvány chipjén tárolják, és csak korlátozott számú kormányhivatalnok vagy rendőr férhet hozzá, Thilo Weichert mégis óvatos: „Biztos vagyok benne, hogy a dolgok nem maradnak így.” Utóbb általában kiderül: az állam hajlamos arra, hogy egyre több és érzékenyebb magánadathoz szerezzen hozzáférést.
Az ügyvéd attól tart, hogy az ujjlenyomatokat előbb-utóbb egy központi adatbázisban tárolják majd, és más adatforrásokkal való összevetésre vagy nagyobb felügyeleti rendszerek működtetésére használják.
„Kínában és sok más autoriter államban már most látni, hogyan lehet a biometrikus adatokat arra használni, hogy az egész lakosságot ellenőrzés alatt tartsák” – mondja.
Az ujjlenyomat alkalmazásának ellenzői Németországban most, nem sokkal az új szabályozás bevezetése előtt egyszerűen megsemmisítik a még érvényes régi igazolványaikat, például úgy, hogy „véletlenül” a mikrohullámú sütőben felejtik. Ily módon ujjlenyomat nélkül igényelhetnek új okmányt, olyan személyit, amely végül is még tíz évig érvényes.
Az alatt az idő alatt pedig változhat a rendszer.
(Borítókép: Egy férfi ujjlenyomatát veszik le az új német személyi igazolványhoz a berlini Schöneberg városházán 2010. november 1-jén. Fotó: Odd Andersen / AFP)