A koronavírus-járvány csak ráerősített Dél-Afrika ijesztő társadalmi folyamataira, az országot most uraló káosz a szélsőséges egyenlőtlenségre vezethető vissza. Hiába bukott meg ugyanis az apartheidrendszer 1994-ben, szakértők szerint azóta csak tovább mélyültek a társadalmat felszabdaló törésvonalak.
Megszületett a 2021-es év emlékezetes jelenete. A BBC a dél-afrikai Durban városában, egy lángoló bevásárlóközpontnál forgatott, amikor az épületből egy kisgyermekes anyuka is menekülni próbált. A brit hírcsatorna így éppen filmre vette, amint az édesanya nehéz döntésre szánja el magát: a lángok fogságából, az utcán segítségére siető embereknek dobta le gyermekét.
Dél-Afrikának kijut most a drámából. Még a múlt héten kezdődtek tüntetések a korrupciós ügyekkel kapcsolatban börtönbüntetésre ítélt exelnök, Jacob Zuma mellett. Támogatói azt követően vonultak az utcára, hogy Zuma július 8-án feladta magát a rendőrségen. Az alkotmánybíróság ugyanis korábban 15 hónap szabadságvesztésre ítélte, miután a 2009 és 2018 közötti kormányzása során felmerült, korrupciógyanús ügyekben folytatott meghallgatáson a politikus nem jelent meg.
A politikai demonstráció napokon belül az egész országra átterjedő, tömeges lázadásba torkollt.
Dél-Afrika társadalmi, gazdasági feszültségeiről árulkodik, hogy a káosz gyújtópontjai a bevásárlóközpontok lettek. Szerdán már arról szóltak a hírek, hogy több mint 70 ember halt meg a zavargásokban, a feldühödött tömeg 45 ezer boltot, üzletet fosztott ki. Ezek nem egyszer vezettek tragédiához, a durbani bevásárlóközpontban is fosztogatás következtében keletkezett tűz, máshol tíz embert taposott agyon egy zavargás során a pánikba esett tömeg.
Az emberek a rendőrökkel együttműködve próbálják védeni értékeiket, közösségeiket
– mondta az Indexnek Virginia Keppler pretoriai újságíró. A lázadás Jacob Zuma hátországából, a keleti KwaZulu-Natal tartományból indult, Keppler szerint azonban már Johannesburgra is átterjedt. Mindez leköti a rendfenntartó erők kapacitásait, a lakosok ezért önvédelmi osztagokat hoznak létre. Már kedden jelentek meg arról hírek, hogy a tömegoszlatáshoz használt eszközökből, például gumilövedékből nincs elegendő készleten, majd a kritikusok szerint Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vonakodott mozgósítani az ország hadseregét. A késlekedés visszaköszön a bevetett katonák mennyiségében:
míg kedden 2500 fegyveres csatlakozott a rendőrséghez, másnap létszámukat 5000 főre emelték. A következő 48 órában számukat a jelenlegi ötszörösére emelik.
A kormány számára azért is kezd sürgetővé válni a helyzet, mert már nem csak a boltok, üzletek esnek az általánosság elégedetlenség áldozatául. A víz- és útinfrastruktúrában is kárt tesz a tömeg, közben egyes térségek élelmiszer-ellátása is bajba került. A konfliktus természetéről sokat elmondanak a történteket elítélő zulu király, Misuzulu KaZwelithini szavai. Miközben szégyenletesnek nevezte az eseményeket, az uralkodó hozzátette: teljesen megérti a fiatalok elkeseredettségét, mivel szélsőséges egyenlőtlenség, munkanélküliség és mélyszegénység jutott nekik osztályrészül. A zulu király kitért az érintett tartományban élő indiai állampolgárok és a helyiek közötti konfliktusra is. A lázadások egyik elszenvedői a dél-ázsiai országból származó vendégmunkások és bevándorlók, akiket több esetben támadtak meg a feldühödött helyiek. Újdelhi külügyminisztere fel is vette az ügyben a kapcsolatot dél-afrikai kollégájával, a beszélgetés során az indiai állampolgárok épségének biztosítását kérte.
Dél-Afrikában 1994-ben bukott meg a faji szegregációra épülő apartheidrendszer, a társadalmi egyenlőtlenséget azonban nem sikerült felszámolni. Sőt, számos új törésvonal jelent meg: a nemek közötti egyenlőtlenség, a város és vidék konfliktusa, a különböző színvonalú oktatási rendszerekből kilépők közötti esélyegyenlőtlenség, illetve a továbbra is jelen lévő faji, etnikai súrlódások – ezek mind szétszabdalják a társadalmat.
Erről tartottak konferenciát májusban a Fokváros Egyetemen. Vimal Ranchhod intézetvezető az eseményen elmondta:
az elmúlt 25 év adatait elemző kutatásukból kiderül, hogy Dél-Afrika szélsőségesen egyenlőtlen társadalommá vált.
Az afrikai ország lakosságának 10 százaléka számít gazdagnak, a középosztályhoz a lakosság 35 százaléka sorolható, miközben több mint 50 százaléka él szegénységben. Ranchhod szerint a szélsőséges egyenlőtlenség mögött a munkanélküliség áll, márpedig ez a legfrissebb adatok szerint meghaladja a 32,5 százalékot.
A koronavírus-járvány miatt a helyzet várhatóan tovább romlik majd. Általános nézet, hogy az erős középosztállyal rendelkező országok ellenállóbbak a váratlan válságokkal szemben, márpedig – ahogyan az említett adatokból is kiderül –, Dél-Afrika nem tartozik ide. A bűnügyi statisztikák terén viszont magas számokat produkál. A Bloomberg tavalyi cikke szerint egy év alatt 21 325 gyilkosság történt, vagyis egyetlen nap alatt átlagosan 58 ember halt erőszakos halált. Továbbá több mint 53 ezer szexuális bűncselekmény történik egy év alatt, de szintén mindennaposak a betörések és az emberrablások is. Vélhetően nem a társadalom megnyugvását segíti elő, hogy a lakosság sok fegyvert birtokol. A Gun Policy think tank adatbázisa Dél-Afrikában 3,2 és 7,2 millió darab közé teszi a jogszerűen és illegálisan birtokolt kézifegyverek számát.
(Borítókép: Zavargások Dél-Afrikában 2021. július 14-én. Fotó: Marco Longari / AFP)