Miután Németország és az Egyesült Államok kompromisszumos megállapodást kötött a régóta vitatott Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezéséről, a két ország némileg kárpótolja Ukrajnát.
A kompromisszum mellett ugyanakkor szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ha az energiaellátást geopolitikai előnyök megszerzésére próbálja felhasználni. Az orosz elnök ennek ellenére elégedett a kimenetellel.
Washington régóta ellenzi a vitatott gázvezetéket, miközben Angela Merkel kancellár szeptemberi távozása előtt a vezeték ügyének lezárását legfontosabb politikai céljának tekintette.
A megállapodás napokkal Merkel utolsó hivatalos washingtoni látogatása után született meg.
„Amennyiben Oroszország megpróbálja fegyverként használni az energiát, vagy újabb agressziót követ el Ukrajna ellen, Németország nemzeti szinten válaszlépéseket foganatosít, ezzel egyidejűleg pedig hatékony európai szintű intézkedéseket fog szorgalmazni, beleértve a szankciókat is, hogy korlátozza az Európába irányuló orosz exportot az energiaágazatban, beleértve a gázt is és/vagy más gazdaságilag releváns ágazatokban” – idézi a közös német–amerikai közleményt a Deutsche Welle.
Az alku részeként Németország vállalta, hogy beruházásokat hajt végre Ukrajnában. Emellett aktívan gondoskodik arról, hogy Moszkva és Kijev meghosszabbítsa a gáztranzit-megállapodást.
Németország és az Egyesült Államok továbbá 850 millió eurót (több mint 300 milliárd forintot) fektet be egy úgynevezett zöld alapba, amelyből a megújuló energiát és a kapcsolódó iparágakat támogatják azzal a céllal, hogy fokozzák Ukrajna energiafüggetlenségét.
Németország legalább 150 millió eurós indulási adománnyal járul hozzá az alap létrehozásához.
„Konstruktívnak” nevezte a megállapodást a német külügyminiszter.
Az Oroszország- és az energiapolitika tekintetében Németország és az Egyesült Államok céljai és meggyőződései is azonosak – szögezte le Heiko Maas.
Bin erleichtert, dass wir in Sachen #NordStream2 mit den #USA** eine konstruktive Lösung gefunden haben. Wir werden die #Ukraine** beim Aufbau eines grünen Energiesektors unterstützen & uns dafür einsetzen, den Gastransit durch die Ukraine im nächsten Jahrzehnt zu sichern.
— Heiko Maas ** (@HeikoMaas) July 21, 2021
„Támogatni fogjuk Ukrajnát a zöld energiaszektor kiépítésében, és azon fogunk dolgozni, hogy a következő évtizedben biztosítsuk az Ukrajnán keresztül történő gáztranzitot” – tweetelte szavai szerint megkönnyebbülten Maas.
A gázvezetéket régóta ellenző Egyesült Államok vagy legalábbis elnöke beadta derekát, és ezzel befejezhető az Északi Áramlat-2, amelyen Oroszország sarkvidéki térségéből továbbítanák a földgázt Németországba a Balti-tenger alatt.
Washington attól tart, hogy Oroszország a vezeték megnyitásával blokkolhatja az Ukrajnába vagy más országokba irányuló energiaellátást. A vezeték ugyanis növeli Moszkvának az Európa többi részébe irányuló exportkapacitását, ugyanakkor elzárhatja a határaihoz közelebbi tranzitországokat.
„Bár továbbra is ellenezzük a gázvezetéket, arra a megállapításra jutottunk, hogy a szankciók nem fogják megakadályozni a megépítését, ugyanakkor alááshatják a Németországgal, valamint az unióval és más európai szövetségesekkel kötött szövetséget” – értékelte a fejleményeket a State Department egyik magas rangú illetékese.
A projektnek ebben a szakaszában nem volt már lehetőség a leállításra – idézte a CNN Joe Bident.
A bejelentés valószínűleg nem vet véget a gázvezetékkel kapcsolatos elkeseredett ellentéteknek: az amerikai törvényhozók elítélték a megállapodást, az ukrán tisztségviselők nyomban diplomáciai tiltakozásukat fejezték ki, noha az Egyesült Államok is elismerte: továbbra is határozottan ellenzi a projektet.
Ukrajna mellett Lengyelország is hevesen tiltakozott az Északi Áramlat-2 megépítése ellen, attól tartva, hogy aláássa Európa energiabiztonságát, ugyanakkor a két tranzitország bevételkieséséhez vezet.
A német külügyminisztérium cáfolta azokat a híreket, miszerint Ukrajnát figyelmeztették: ne bírálja a megállapodást. A feszültség enyhítése érdekében egy német külügyi tanácsadó Kijevbe és Varsóba utazik, hogy tájékoztassa Ukrajnát és Lengyelországot a részletekről.
Ezzel egyidejűleg Washingtonban bejelentették, hogy Joe Biden elnök augusztus 31-én a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„A látogatás megerősíti az Egyesült Államok rendíthetetlen támogatását Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt a Donbaszban és a Krímben folytatódó orosz agresszióval szemben, szoros együttműködésünket az energiabiztonság terén, valamint Zelenszkij elnök támogatását a korrupció elleni küzdelemben és a közös, demokratikus értékeinken alapuló reformprogram végrehajtására irányuló erőfeszítései iránt” – áll a Fehér Ház közleményében.
Angela Merkel kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal az Északi Áramlat-2 vezetékről a megállapodás bejelentése előtt – közölte a német kancellári hivatal.
„Energetikai kérdések, például az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit és az Északi Áramlat-2 gázvezeték is témája volt a beszélgetésnek” – közölte Ulrike Demmer, a német kormány helyettes szóvivője.
Az orosz kormány közleményében visszautasította a vezetékkel kapcsolatos negatív felhangokat arra hivatkozva, hogy sosem használta az energiát politikai fegyverként.
A Kreml azonban a Merkel és Putyin közötti telefonbeszélgetést követően azt is közölte, hogy mindkét vezető „elégedett” az Északi Áramlat-2 közeli befejezésével – tudatta a Moscow Times.
Az Északi Áramlat-2 majdnem teljesen elkészült. Az 1200 kilométeres vezetékből alig nyolcvan kilométeren kell még lefektetni a csöveket. Eddig több mint kilencmilliárd euróba (3220 milliárd forintba) került. Befejezése után a 2011 óta üzemelő Északi Áramlat gázvezeték kapacitását nagyjából megduplázza.
Építése már a Krím annektálása és az ukrajnai konfliktus előtt megkezdődött, amikor Oroszország még a G8-ak tagja volt, ami időközben ismét G7-re zsugorodott.
Az Északi Áramlat-2 projektet a Svájcban bejegyzett Nord Stream AG kezeli. A német–amerikai megállapodás után az amerikai Kongresszus várhatóan eltörli a céggel és annak vezérigazgatójával szemben jóváhagyott szankciókat.
(Borítókép: A Fortuna csőfektető orosz hajó a Balti-tenger partján fekvő Wismar kikötőjében 2021. január 14-én. Fotó: ens Büttner / picture alliance / Getty Images)