Nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva – derül ki a norvég külügyminisztérium sajtóosztályának válaszából, melyet a tárca a 444.hu-nak adott. Hozzáteszik: Magyarországgal abban is megállapodtak, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni,
akkor az egt és norvég alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető magyarország számára.
A skandináv ország ezért úgy látja, hogy ebben az ügyben semmilyen jogi eljárásnak nincs alapja Norvégia ellen.
A lap megkérdezte Ine Eriksen Søreide norvég külügyminisztert arról, hogy miért tartja aggasztónak a magyarországi helyzetet, amiről a Politicónak beszélt korábban.
Számos fórumon jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt. Az olyan törvényekkel szemben különösen kritikusak voltunk, mint amik a civil szervezeteket és az LMBTQ-közösséget érintik hátrányosan, illetve az olyan intézkedésekkel szemben is, melyek a jogállamot, valamint a szólás– és sajtószabadságot gyengítik. Ezen aggályainkat számos másik ország és civil szervezet is osztja
– közölték, viszont hozzátették, hogy mostani döntésüket nem befolyásolta a 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori fellépés.
A külügyminiszter korábban utalt arra is, hogy elképzelhető a magyar civil szervezetek más módon történő támogatása, de konkrét terveik egyelőre még nincsenek.
Ahogy korábban az Index is beszámolt, egy 2014-es konfliktus miatt Magyarország elveszítette a Norvég Alap által folyósított, 77 milliárd forintnak megfelelő összeget. A magyar kormány diktátumnak titulálta Norvégia döntését, később pedig a Magyar Közlönyben, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával határozatba foglalta, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.