Pár héten belül a második, Oroszországgal kapcsolatos bombasztorival jön ki a BBC, amit valamilyen kiszivárogtatott dokumentum alapján írt meg a brit hírcsatorna. Most egy Líbiában meglelt, egykoron orosz zsoldosok által használt tablet került a szerkesztőség birtokába. Bár csábító lehet spekulációkba kezdeni a szivárogtatás körülményeivel kapcsolatban, az Indexnek nyilatkozó, egykori brit kormányzati illetékes szerint a valóság sokkal prózaibb.
Titokzatos orosz zsoldoscsapat hagyott el egy tabletet Líbiában – közölte szerdai cikkében a BBC. Az eszközön talált adatok alapján a brit hírcsatorna izgalmas részletekre bukkant. Egyrészt az alakulat több katonáját be tudták azonosítani, másrészt hozzáfértek térképekhez és egy „bevásárlólistához”, ami vélhetően Oroszországból származó fegyvereket tartalmaz.
A Wagner-csoport néven ismert szervezetről már korábban írt a sajtó, az orosz magánkatonai vállalat vélhetően kivette a részét Kelet-Ukrajna 2015-ös megszállásából. Azóta felbukkantak Szíriában, Mozambikban, Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Később pedig kiderült, hogy 2019 áprilisában a zsoldosok Líbiában harcoltak, ahol a nyugati csapatok ellen küzdő Halifa Haftár tábornok csapatait támogatták.
Akkor vesztették el a később a BBC birtokába került tabletet, amivel az alakulat sajátos munkamorálját is sikerült rekonstruálni.
A cikkben egy leszerelt katona is megszólal, elbeszélése alapján a zsoldosok nem gyűjtöttek foglyokat.
„Senki sem akar még egy éhes szájat” – járta a mondás a BBC forrása szerint a Wagner-csoportnál, a nemzetközi jogot sértő eljárást a hírcsatornának nyilatkozó líbiai civilek is megerősítettek. A tableten talált térképek pedig azt bizonyítják, hogy a szervezet Ukrajnában is aktív volt, miközben Moszkva következetesen tagadja kapcsolatát a Wagner-csoporttal. A BBC egy listához is hozzájutott, ami szakértők szerint szintén az orosz állami kapcsolatokra világít rá: azon ugyanis olyan fegyverek és katonai felszerelések szerepeltek, melyeket csak Oroszországtól szerezhettek be.
Az elmúlt pár hónap alatt ez a második eset, hogy a BBC-nél Oroszországgal kapcsolatos meredek anyagok landolnak.
Június végén a szerkesztőséghez a Védelmi Minisztérium titkos dokumentuma jutott el, amit korábban egy járókelő a dél-angliai Kent buszmegállójában talált meg. Az átázott, ötvenoldalas iratkötet részben Nagy-Britannia afganisztáni jelenlétét taglalta a kivonulást követően, illetve tervrajzokat tartalmazott a Királyi Haditengerészet egyik rombolóhajójáról, a HMS Defenderről. Az eset nem csak azért lepte meg a közvéleményt, mert szokatlan körülmények között magas minősítésű iratok kerültek napvilágra. Az időzítés is beszédes volt, június utolsó hetében ugyanis mindkét téma aktuálisnak számított.
Pár nappal az anyag publikálását megelőzően Oroszország éppen a HMS Defender rombolóra adott le figyelmeztető lövéseket, ilyen konfliktusra a két ország között legutóbb a II. világháborúban volt példa. A Defender rutinjellegű áthaladást hajtott végre az ukrajnai Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren, amikor – Moszkva állítása szerint – egyik hadihajójuk akcióba lépett. London viszont tagadta, hogy rálőttek volna a rombolójukra. Ebben a diplomáciai klímában találta meg egy civil a titkos katonai dokumentumot.
Így aztán a most megjelent, a Wagner-csoport elhagyott tabletéről közölt sztorival Oroszország pár hét alatt másodjára került a BBC vezető, valamilyen szivárogtatásra épülő anyagaiba.
Közben London és Moszkva kapcsolata nincs csúcsformában: erre utal az a szerdán megjelent hír, mely szerint Nagy-Britannia berlini nagykövetségén letartóztatták a külképviselet egyik munkatársát, aki Oroszországnak adott át titkokat.
Külön érdekesség, hogy a brit sajtókultúrában sajátos intézményi keret szolgál a nemzetbiztonsági szempontból is érzékeny szivárogtatások levezénylésére. Az úgynevezett D-Notice a sajtó és a védelmi intézetek közötti, informális kapcsolatot biztosító szervezet. Rajta keresztül a szerkesztőségek ellenőrizhetik a nemzetbiztonsággal kapcsolatos értesüléseiket, olykor a D-Notice figyelmeztet az információ közlésével járó – esetenként akár katonák, ügynökök életét veszélyeztető – következményekre. A szervezet tanácsában a fontosabb brit szerkesztőségek és a titkosszolgálatok, katonai szervezetek képviselői vannak jelen.
Mivel a D-Notice önkéntes alapon működik, kérdéses, hogy a BBC átfuttatta-e a rendszeren az elmúlt hetek nagy szivárogtatási botrányait.
Erről nincs elérhető információ, a szervezet novemberben fogja közzétenni a mostani, nyári időszakra vonatkozó adatait. Ezekből is csak az látható majd, hogy hány esetben fordultak a szerkesztőségek a D-Notice-hoz. A legutóbbi féléves időszakban egyébként 53 esetben kérték ki a testület tanácsát, ami a korábbi ciklust illetően 18 százalékos csökkenést mutat.
Az Index megkereste a D-Notice egyik korábbi munkatársát. Forrásunk a védelmi oldalról képviselte a szervezetet, szerinte az elmúlt hetek szivárogtatási botrányaival kapcsolatos spekulációkat, összeesküvéseket érdemes óvatosan kezelni.
Mindenekelőtt tudni kell: a BBC fizet ezekért az értesülésekért
– hívta fel a figyelmet, vagyis nem véletlen, hogy az információgazdák a brit hírcsatornát keresik fel értesüléseikkel. Különösen valószínű ez a júniusi dokumentummal kapcsolatban. Forrásunk emlékeztetett arra, hogy a védelmi minisztérium kivizsgálta az esetet, s beazonosították a felelőtlen hivatalnokot. „Őt hamarosan megbüntetik majd” – tette hozzá, de forrásunk szerint az a civil is felelőtlen volt, aki a pénzjutalom reményében a BBC-nek és nem a hatóságoknak adta át az anyagot.
A mostani botrányt illetően kevéssé vagyok biztos. De amikor az orosz zsoldosokról olvasok, hajlamosabb vagyok azt hinni, hogy valamilyen, Moszkvából irányított, nyugati kormányokat dezinformáló műveletről van szó. Nem mintha ebben Oroszország mindig sikeres lenne, a közvélemény hajlamos álhírként kezelni a próbálkozásaikat
– tette hozzá a D-Notice korábbi munkatársa.
(Borítókép: HMS Defender. Fotó: Carl Court / Getty Images)