Mind a világra, mind Amerikára nézve súlyos következményei lesznek a tálibok győzelmének – írja véleménycikkében a New York Times szerzője.
Bret Stephens felidézte, hogy Joe Biden amerikai elnök július 8-án megvédte az afganisztáni csapatkivonásokról szóló döntést, és több újságírói kérdésre is válaszolt. Az elnök akkor még tagadta, hogy a tálibok hatalomátvétele elkerülhetetlen lenne.
Az afgánoknak van körülbelül háromszázezer jól felszerelt katonájuk, amit a légierő is támogat, szemben a tálibok 75 ezer katonájával
– mondta akkor Biden.
Egy következő, a vietnámi háborút is felidéző kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a tálibok közel sem bírnak olyan erővel, mint a vietnámi kommunisták bírtak. „Semmiképp sem kell majd embereket egy nagykövetség tetejéről helikopterrel kimenteni” – mondta a vietnámi kivonulásra visszautalva.
Annak a valószínűsége, hogy tálibok lerohanják az országot, és mindent elfoglalnak, rendkívül kicsi
– összegezte akkor az elnök.
Ehhez képest a tálibok győztek, amivel Biden Afganisztánban elszenvedte az első súlyos politikai vereségét. Ez még akkor is igaz, ha az elnök már csak azt a kivonulási egyezményt hajtja végre, amelyet még Donald Trump idején aláírtak.
Minden Biden felügyelete alatt és akarata szerint, valamint a katonai tanácsadói javaslatai ellenére történt, miközben az elnök szilárdan bizonygatta, hogy ami most megtörtént, arra nem kerül sor
– fogalmazott Stephens.
A szerző szerint a történteknek súlyos következményei lesznek, és ezért az Egyesült Államokban kizárólag Biden lesz a felelős. Nem lehet majd másra hárítani a felelősséget, mint 1993-ban, amikor a mogadishui csatában történtek miatt lemondatták Les Aspin védelmi miniszter.
Afganisztánban már lehet látni azt az emberi jogi válságot, amely a tálibok győzelmével kibontakozott.
A nőket jóformán rabszolgaságba, feudális körülmények közé taszítják vissza – írta Stephens.
Mindeközben pedig Afganisztán az iszlamisták, terroristák melegágyává válhat. Sziradzsuddin Hakkáni, a tálibok helyettes vezetője például már eddig is az egyik legveszélyesebb emberként szerepelt az FBI listáján, és ez valószínűleg a jövőben sem fog megváltozni. „Miért kéne a táliboknak tartaniuk Amerikától? Mi a legrosszabb, ami velük történhet?” – tette fel a költői kérdést Stephensnek, nyilatkozta egy afgán üzletember, Szád Mohszeni.
Ők lesznek a fiatal iszlamisták és radikálisok Mekkája. A szélsőséges csoportoknak sokat fog segíteni a tálibok győzelme
– vélte Mohszeni.
Ebből következőleg pedig ami Afganisztánban történt, nem fog ottmaradni. A legnagyobb veszélybe Pakisztán kerülhet, amely korábban támogatta az afganisztáni tálibokat, amíg azok a NATO ellen fordították fegyvereiket. Most viszont az erőviszonyok átrendeződtek, és arra lehet készülni, hogy a pakisztáni tálibokat – akik a helyi kormányzattal küzdenek – az Afganisztánban hatalomra került bajtársaik fogják támogatni.
Van ebben némi költői igazságszolgáltatás, viszont az a kilátás, hogy a fundamentalisták egy olyan kormányzatot destabilizálhatnak, amely körülbelül 160 nukleáris rakétával rendelkezik, szörnyű rémálommal ér fel
– írta a New York Times szerzője.
Stephens szerint a helyzetet a menekültválság is tetézni fogja, és Európára is jelentős mértékben fog visszahatni.
Tucatnyi Orbán Viktor fog felbukkanni a színpadon
– mondta ezzel kapcsolatban az újságírónak nyilatkozva Mohszeni (hasonló gondolatot fogalmazott meg Florian Bieber luxemburgi politikus is a Politico cikkében).
Stephens arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok geopolitikai helyzete is megrendült a válság miatt. Az amerikaiak az utóbbi években viszonylag kis mértékű erőfeszítéssel elérték azt, hogy Afganisztán helyzete relatíve stabil maradjon, most azonban mindez elveszett.
Most, az újabb Saigon után minden ellenségünk levonhatja a következtetést, hogy az Egyesült Államokat le lehet győzni, és nem fogja megvédelmezni világszerte a Pax Americanát
– írta Stephens.
Hozzátette: mindeközben a szövetséges államok – Tajvan, Ukrajna, a balti államok, Izrael, Japán – levonhatják azt a következtetést, hogy egyedül kell szembenézniük az ellenségekkel. „A Biden-doktrína miatt el kell temetni a Truman-doktrínát” – véli Bret Stephens.
A szerző – a fentiek ellenérveként – azt is felveti, hogy előbb-utóbb mindenképp ki kellett vonulnia Amerikának, valamint hogy az afgán kormányzat valóban korrupt és működésképtelen volt (de legalább nem mészárolta halomra a saját polgárait). Hozzáteszi: az amerikai veszteségek szempontjából is érthető a kivonulás, de azáltal, ami történt, pont a tálibok ellen küzdő amerikaiak áldozatai váltak semmivé.
Az afganisztáni háborúnak nem pusztán vége van, hanem elvesztettük. Amerika ellenségei, nagyok és kicsik egyaránt le fogják vonni a következtetéseket a szükségtelen megadásunkból, akárcsak abból, milyen rémisztően tájékozatlan volt az elnökünk, akinek idején ez megtörténhetett
– zárta sorait Stephens.
(Borítókép: Afgánok várakoznak a kabuli repülőtéren 2021. augusztus 18-án. Fotó: Aykut Karadag / Anadolu Agency / Getty Images)