Az SAV a Comenius Egyetem és a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével készítette el a tanulmányt, amely Szlovákia lakóinak vásárlási szokásait vizsgálta a járvány idején. A felmérés két fázisban készült, az első 2020 novemberében, a másik pedig 2021 júniusában.
Az összesített adatok alapján kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele valamilyen formában változtatott a vásárlási szokásain. 2020 novemberében a válaszadók 18 százaléka, 2021 júniusában pedig a 22 százaléka ismerte be, hogy a járvány kitörése óta kénytelen volt visszafogni magát, és kevesebb pénzt költ a bevásárlás során, mint korábban. Nem meglepő, hogy ez a tendencia főleg az alacsonyabb végzettséggel és kisebb bérrel rendelkező megkérdezettek körében figyelhető meg.
Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nagyobb bevétellel rendelkező háztartások nem változtattak: rájuk az jellemző, hogy a sok kisebb bevásárlás helyett most már ritkábban járnak boltba, és inkább az egy nagy bevásárlást részesítik előnyben. Tavaly a válaszadók 34 százaléka vallotta ezt, idén pedig a harminc százalékuk. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint semmit sem változtattak a vásárlási szokásaikon, novemberben 46, júniusban pedig 45 százalék volt. Nagyon kis számban vannak azok, akik azt mondták, hogy a járvány idején többet vásároltak (tavaly egy, idén két százalék).
„Járványbevásárlás”
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus egy olyan új szokást is magával hozott, amely korábban kevésbé volt jellemző. „Járványbevásárlásnak” nevezték el, amikor az emberek
a bizonytalan jövőtől való félelem miatt nagyobb tartalékokat alakítanak ki maguknak, legyen szó akár élelmiszerről, akár tisztálkodási szerekről.
Ezt a jelenséget főként 2020 márciusában, a járvány kirobbanásakor lehetett megfigyelni, amikor a boltokból hiányoztak az alapvető élelmiszerek, de meglepő módon sokan meg is tartották az elraktározási szokásukat. Tavaly novemberben a válaszadók 33, idén júniusban pedig a 36 százaléka vallotta, hogy a vírus megjelenése óta jobban odafigyel a készletek felhalmozására – írja az Új Szó.
A Szilícium-völgy technológiai óriásai, a Google, a Microsoft és az Apple egyre inkább a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka vagy teljes irodai munka helyett – írja a Pénzcentrum a Guardian cikke alapján.
A Chartered Management Institute (CMI) felmérése szerint a munkáltatók fele szeretne teljesen visszatérni az irodai munkavégzéshez, ám mintegy 48 százalékuk fél attól, hogy a rugalmasság teljes hiánya felmondásokkal járna. A helyzetre a hibrid munkavégzés jelenthet megoldást, vagyis például az, ha a munkavállalónak
hetente két nap irodai munkát és három nap távmunkát írnának elő.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a hibrid munkavégzés – a munka és a magánélet egyensúlyát megtartva – hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozó eredményesebb munkát végezzen. Mindeközben arra is figyelmeztettek, hogy 18 hónapnyi távmunka után a dolgozók jelentős része szorong az irodába való visszatéréstől, az ő esetükben rugalmassággal és kommunikációval érdemes csökkenteni a feszültséget.
Magyarországon egyébként már egy szabályozással is biztosították, hogy távmunkában is lehessen dolgozni. Az erről szóló kormányrendelet július 3-án lépett érvénybe. E szerint ha a felek írásban megállapodnak, illetve az adott munkakör lehetővé teszi, a munkavállaló bizonyos napokon végezhet távmunkát.
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszefoglalója, amelyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány fejleményeiről, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.