Egy „rendellenes egészségügyi incidensről” szóló információ miatt háromórás késéssel érkezett kedden Hanoiba Kamala Harris amerikai alelnök. Ezt a kifejezést rendszerint a Havanna-szindróma – a kubai fővárosban működő amerikai nagykövetség diplomatáit ért rejtélyes betegség – megnevezéseként használják.
A helyzet megvizsgálása után úgy döntöttek az illetékes amerikai hatóságok, hogy a látogatás a terveknek megfelelően folytatódhat.
A Havanna-szindróma áldozatai különböző tünetekről és fizikai érzésekről számoltak be: köztük váratlanul fellépő szédülésről, hányingerről, fejfájásról és koponyanyomásról, amit néha „átható, irányított zaj” kísér. Néhányan azt mondták, hogy ha elsétáltak egy bizonyos pontból, képesek voltak megszabadulni az érzésektől. Egyeseknél traumás agysérülést diagnosztizáltak. Ők évek elteltével is szenvednek a visszatérő fejfájástól és más, egészségügyi problémáktól. A misztikus tünetegyüttes 2016 végén jelentkezett először Kuba fővárosában, Havannában – szintén diplomaták körében. Innen származik a szindróma elnevezése.
Egyes felvetések szerint egy hangfegyver válthatja ki a betegséget, aminek kifejlesztését az Egyesült Államok riválisainak – így Oroszországnak vagy Kínának – tulajdonítanak.
Harris korábban Szingapúrban tartózkodott, ahol a Dél-kínai-tenger országainak a megfélemlítésével vádolta meg Kínát, amiért mesterséges szigeteket épít a tengeren, és fegyverzeteket telepít a térség olyan részeire, amelyeket Vietnám is magának követel.
Tudjuk, hogy Kína kényszeríti, megfélemlíti a Dél-kínai-tenger nagy részét, és követeléseket támaszt velük szemben. Peking fellépése továbbra is aláássa az országok jogrendjét, és a szuverenitásukat fenyegeti
– jelentette ki Kamala Harris beszédében, amelyben felvázolta Joe Biden amerikai elnök kormányzatának az Indiai- és a Csendes-óceánnal kapcsolatos elképzeléseit.
Harris Szingapúrban fogalmazott alelnökségének kezdete óta a legkeményebben Kínát bírálva, amire Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő máris reagált, kijelentve, hogy a szervezetlen kabuli kivonulással az Egyesült Államok elveszítette a hitelét.
Érdemes megjegyezni, hogy az államilag felügyelt kínai közösségi médiában azon poénkodtak,
a tálib hatalomátvétel gördülékenyebben ment, mint az amerikai elnökválasztás.