Azonnali kivégzéseket hajtanak végre a tálibok az uralmuk alá hajtott afganisztáni területeken, emellett – mint ahogy az várható volt – korlátozták a nők jogait, és folytatják a gyerekkatonák toborzását – közölte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hitelesnek minősítve az erről szóló jelentéseket.
A tálibok kilenc napja vonták ellenőrzésük alá Afganisztánt, amit a főváros, Kabul elfoglalásával pecsételtek meg. Az iszlám szélsőséges irányzatát követő fegyveresek a 2001-es amerikai inváziót megelőző rémuralmukhoz képest visszafogottabb imázst próbálnak a nemzetközi közösség elé tárni, de szakértők szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok a régi formájukat hozzák.
Egyre több jelentés érkezik arról, hogy a fegyveresek házról házra járva kutatják a NATO-val együttműködőket, kilátásba helyezve, hogy ha nem adják fel magukat, családjukon torolják meg az együttműködést. Emellett folytatják az újságíró-gyilkosságokat is.
Miközben a tálibok a „tisztogatások” mellett kormányalakításon tevékenykednek, a NATO-szövetséges országok fejvesztetten igyekeznek a tálib rezsimtől rettegő afgánokat kimenekíteni az országból a még amerikai ellenőrzés alatt álló kabuli repülőtérről. Mintegy ötvenezer afgánt szállítottak el a forrongó országból, csak kedden húszezer ember hagyta el az országot légi úton.
Az amerikai evakuációs programban szövetséges országok, köztük Magyarország is részt vesz, a kialakult káosz miatt azonban a tálibokkal való megegyezéssel ellentétben az Egyesült Államok tovább maradna augusztus 31-nél a közép-ázsiai országban, hogy ki tudják menekíteni a menekülőket. A Washington Post értesülése szerint a CIA vezetője éppen ennek érdekében találkozott titokban Baradar mullahhal, az egyébként nyolc évig a guantánamói fogolytáborban raboskodó tálib vezetővel.
Nem úgy tűnik, hogy sikerrel járt volna a megbeszélés, ugyanis Zabihullah Mudzsahíd tálib szóvivő kedden bejelentette, nem engedik többé az embereket a reptérre az ott kialakult káosz miatt, és sürgette a menekülni vágyókat, hogy menjenek haza.
Felszólítjuk az amerikaiakat, hogy ne bátorítsák a távozásra az afgánokat (...) Szükségünk van a képességeikre. Tanuljunk meg együtt élni! A háborúnak vége
– mondta a szóvivő, hozzátéve, nem hosszabbítják meg az augusztusi 31-i határidőt, a külföldi erőknek távozniuk kell.
Valóban egyfajta agyelszívás indulhatott meg Afganisztánban, a tálibok például várják vissza a pilótákat az afgán légierőbe, mert nem tudnak repülőgépet vezetni, ami nem meglepő annak fényében, hogy sokan például dodzsemet is Kabulban láttak először.
A nemzetközi közösség egyik legnagyobb félelme, hogy a saría (iszlám jog) szigorú értelmezését követő tálibok sárba tiporják a nők jogait. Korábban a szélsőségesek fogadkoztak, hogy tiszteletben tartják ezeket az iszlám keretein belül, de konkrétumot sosem mondtak. Zabihullah Mudzsahíd keddi sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy
nem fogják a nőknek megtiltani a munkát, éppen azon munkálkodnak, hogy kitaláljanak valamilyen módszert ennek biztosítására.
Kabuli beszámolók szerint ugyanis a tálib uralom visszatérése óta minden nőt kitiltottak a munkahelyéről. Korábban arról beszéltek, hogy
az oktatási jogot sem vonják meg, mehetnek iskolába, csak burkában.
Az Egyesült Királyság korábbi afganisztáni nagykövete mindezt úgy foglalta össze: beszéljenek inkább a tettek.
Arról, hogy kik azok vagy jobban mondva kik voltak a tálibok, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
(BBC)