Hat férfi ellen emeltek vádat a drezdai múzeum zöld kincstárának kifosztásáért. A 2019-es eset volt az újkori német történelem legvakmerőbb rablása. A tettesek által zsákmányolt ékszerek eszmei értéke felbecsülhetetlen.
A XVIII. századi ékszerek valós ára megközelíti az egymilliárd eurót (350 milliárd forintot), ennek ellenére az érték töredékére, csupán 113,8 millió euróra (negyvenmilliárd forintra) kötöttek biztosítást.
A drezdai rablás egy ártalmatlannak tűnő tűzzel kezdődött.
Alig két éve, 2019. november 25-én hajnali 4 órakor a múzeumhoz közeli Augustus hídon a hirtelen felcsapó lángokban megsemmisült egy elosztószekrény. Az áramkimaradás miatt leállt a közvilágítás, a biztonsági riasztók pedig működésképtelenné váltak. A múzeum ipari kamerái szerencsére továbbra is működtek.
A betörők ezután átvágták az egyik ablak vasrácsát, és behatoltak a múzeum ékszertermébe, a Grünes Gewölbebe, a zöld kincstárba, amely malachitzöld oszlopainak színéről kapta a nevét.
A betörők kis termetűek voltak. Ezt a rendőrség a rácson vágott nyílás mérete alapján állapította meg.
A biztonsági kamerák felvételein két tolvaj látható a páncélteremben. Egy fejszével betörték az üvegvitrineket, így érték el az ékszereket.
A tettesek három XVIII. századi, egyenként 37 darabból álló ékszerkészlet több darabját vitték el, köztük gyémántokat, rubintokat, smaragdokat és zafírokat. Nem tudták azonban kiszabadítani az összes darabot, mert néhány ékszert bevarrtak a szekrény felületébe. Ezek a példányok megmaradtak. Lába kelt azonban a többi között a kilenc-tízmillió eurót érő drezdai fehér gyémántnak.
A símaszkos betörők ugyanazon az ablakon keresztül távoztak, ráadásul a felfeszített rácsot kicserélték, hogy késleltessék a bűntény felfedezését.
A rablást az őrök hajnali 4:56-kor észlelték, és – a szabályokat követve – fegyvertelenül nem szálltak szembe a rablókkal, hanem riasztották a rendőröket. Pillanatok alatt 16 járőrkocsi érkezett a helyszínre, de addigra az elkövetőknek már csak hűlt helyét találták.
Mindeddig nem kerültek elő az eltűnt kincsek sem, bár már másnap tételesen bemutatták az ellopott ékszerek fotóit.
A német ügyészség most hat férfi ellen emelt vádat, akiket szervezett rablással és gyújtogatással gyanúsít.
A 22 és 27 év közötti német állampolgárokat azzal vádolják, hogy betörtek a drezdai múzeum zöld trezorjába, és elloptak 21 ékszert, amelyekben több mint 4300 gyémánt volt.
German prosecutors charged six men over the spectacular theft of 18th-century jewels from Dresden's Green Vault museum in 2019 — the biggest heist in modern German history: https://t.co/K8mBzmbYEc pic.twitter.com/3kCyeryNCv
— DW News (@dwnews) September 2, 2021
Az ügyészség szerint a gyanúsítottak közvetlenül a betörés előtt tüzet gyújtottak, hogy elvágják a múzeum előtti közvilágítás áramellátását, majd egy közeli garázsban felgyújtottak egy autót is, mielőtt Berlinbe menekültek.
A gyanúsítottak nem reagálnak az ellenük felhozott vádakra.
Ketten közülük már büntetésüket töltik egy másik nagyszabású rablásban való részvételért. A berlini Bode Múzeumból ugyanis 2017-ben elloptak egy – figyelem! – száz kilogrammos, A nagy juharlevél névre keresztelt kanadai aranyérmét.
The "Big Maple Leaf," a 100-kilogram gold coin, was stolen from the Bode Museum in Berlin in March 2017.
— CBC News (@CBCNews) January 10, 2019
Investigators believe the coin, worth several millions, was cut up and sold. https://t.co/LiyMqcTpA2
A kanadai érmére II. Erzsébet királynő képét nyomtatták. A kanadai pénzverde, a Royal Canadian Mint csupán öt darabot készített a ritkaságból, amely a világ második legnagyobb érméje.
A 3,75 millió euróra (13 milliárd forintra) becsült érme sem került elő. A hatóságok azt gyanítják, hogy feldarabolták, beolvasztották, majd nemesfémként eladták.
A vádirat alapján a bíróság dönt az ügy folytatásáról.
Az ügyészek nem nevezték meg a gyanúsítottakat. A rendőrség azonban a hajtóvadászat során közölte, hogy az elhíresült Remmo klán tagjai.
A Remmo családra először 1992-ben figyeltek fel a bűnüldözők – egy berlini étteremtulajdonos meggyilkolása után. A becslések szerint ötszáz családtagból álló csoportból néhányan Berlin egyik leghírhedtebb szervezett bandájává tették a Remmókat, akikhez régóta köthetők erőszakos cselekmények, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás és csalás.
A bűnszervezet a filmeseket is megihlette: a család története szolgált alapul a 4 Blocks című sorozathoz.
A címbéli 4 Blocks nem arra utal, hogy négy háztömbről van szó, hanem egy berlin–neuköllni bűnbanda négy alappillérét jelenti. A lányok, a kaszinó, a koksz, a védelmi pénz – ez a négy biznisz, amiből a család él – írta a sorozatról a Port.
A Remmók a mhallami népcsoporthoz tartoznak, amely elsősorban Dél-Törökországban és Libanonban honos – emlékeztet a Deutsche Welle.
A Remmo család a háború sújtotta Libanonból menekült el, és a nyolcvanas években érkezett Európába. A mhallamik többnyire arabnak vallják magukat, néha a kurdokhoz kötődnek.