Az új kabuli kormány azoknak a nemzetközi jogi normáknak, egyezményeknek és kötelezettségvállalásoknak fog eleget tenni, amelyek nincsenek ellentmondásban az iszlám törvénykezéssel, a saríával – tudatta közleményében az Afganisztánban hatalomra került tálib mozgalom legfőbb vezetője.

A Guardian által idézett írásos állásfoglalás Hibatullah Ahundzada első megnyilvánulása azóta, hogy a tálibok augusztus közepén bevonultak Kabulba, és Afganisztán törvényes urainak kiáltották ki magukat.

A jövőben az államigazgatás és az élet minden kérdését Afganisztánban a szent saría törvényeivel összhangban fogják szabályozni 

– írta a tálib vezető, aki egyben fogadkozott, hogy újjáépítik a háború sújtotta országot.

Kabulban kedden jelentették be, hogy megalakult az átmeneti kormány Hasszán Ahund molla vezetésével. Ő a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, de neve szerepel az ENSZ szankciós listáján. A tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, és úgy tudni, hogy a tálibok néhai társalapítójának, Omár mollának volt közeli szövetségese.

Elegendő csak egy pillantást vetni az új miniszterek listájára, hogy megértsük, Pakisztánnak nagy befolyása volt erre. Például a belügyminisztérium élére a Sziradzsuddin Hakkáni került, a szélsőséges Hakkáni-hálózat vezetője. Ez az ember a legkeresettebb terroristák közé tartozik az Egyesült Államokban

– hangsúlyozta Nandan Unnikrisnan indiai politológus, aki szerint igencsak megnehezítheti az új afgán vezetés dolgát, hogy a kabinet kulcsfontosságú miniszterei gyakorlatilag körözött bűnözők, az új belügyminiszterre például ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki az FBI. Ugyanakkor ez is erősítheti Pakisztán közvetítőként játszott szerepét.

Nem tisztelik a műveltséget. Köztük egyetlen egynek sincs doktori címe vagy mester fokozatú képzése

– mondta az új kabuli kormányról az afgán békeügyi minisztérium Bámiján tartományi vezetője. Nadzsibolla al-Kozaj a TASZSZ orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy bojkottálni fogják az együttműködést a tálibokkal, ha a radikálisok nem tartják tiszteletben az ország nemzeti értékeit.

Afganisztán a jelen belpolitikai helyzetben nem várhatott jobb kormányzatot annál, mint amit a tálibok bejelentettek

– vélekedett Habib ur-Rahmán Hekmatjar, a volt kormányfő fia, aki az esetleges választásokat firtató kérdésre azzal felelt, hogy egyelőre szó sem lehet róla. Véleménye szerint ez csak abban az esetben esélyes, ha a tálibok meg tudják tartani a hatalmukat, és úgy érzik, a voksolás nem árthat nekik. Ezzel összefüggésben az iráni modellt hozta fel példaként azzal, hogy az iszlám köztársaságban az elnökjelölteket a felső vezetés hagyja jóvá, és az országnak van egy legfőbb vezetője, akié az utolsó szó minden fontosabb kérdésben.