Index Vakbarát Hírportál

Merkel távozásával belső válság várhat az EU-ra

2021. szeptember 9., csütörtök 11:37

Ha az Európai Unió nem veszi fel a világ ritmusát, hamarosan mások hozzák meg helyette a döntéseket – vélik német közéleti szereplők. A karpaczi Gazdasági Fórumon tartott szakértői beszélgetésen Afganisztán és a közelgő németországi választások mentén elemezték az EU jövőjét, az összkép pedig nem túl biztató. Miközben Európa magára marad, Merkel távozásával belső válságra is fel kell készülni.

Az Európai Unió jövőjéről vitatkoztak német közéleti szereplők a lengyelországi Karpaczban rendezett nemzetközi konferencián. A sajtóban csak „keleti Davos” néven emlegetett Gazdasági Fórumon mindig kiemelt téma az Európai Unió, a konzervatív légkör következtében pedig nem a dicsérő hangnem dominál.

Ezért is volt kuriózum az EU-val foglalkozó panelek között Alexander Kulitz liberális parlamenti képviselő, Karl Pilny Kína-szakértő, illetve egy német gazdasági kamarát képviselő Urs Unkauf vitája. Bár a három német megszólaló nem tartozik egy ideológiai platformhoz, abban egyetértettek:

Az Európai Unió dermedten figyeli a globális fejleményeket, miközben önállóan kellene fellépnie a világpolitikai porondon.

A beszélgetés két aktuálpolitikai esemény, az Afganisztánban történtek, illetve a szeptember 26-án esedékes németországi választások köré épült fel. Mindkét esemény sorsfordító az EU jövője szempontjából. Az afganisztáni események ugyanis nemcsak a kontinensünk védelmét biztosító Egyesült Államok feltétlen lojalitását kérdőjelezték meg, hanem egyértelművé vált, hogy az EU képtelen hatékonyan, önálló szereplőként reagálni egy válsághelyzetre. Angela Merkel tizenöt éves kancellári megbízatásának lejártával pedig alapvetően fog megváltozik az unió belső dinamikája.

Ha megnézzük a három esélyes kancellárjelöltet, azt látjuk: egyikőjüknek sincs olyan kapcsolatrendszere, mint Merkelnek

– válaszolt az Index kérdésére Alexander Kulitz, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselője. A szeptemberi választások esélyesei a kereszténydemokrata Armin Laschet, a szociáldemokrata Olaf Scholz, illetve a Zöldek politikusa, Annalena Baerbock.

Az FDP képviselője szerint azonban bárki is váltja Merkelt, a választásoknak komoly hatása lesz az EU-ra.

Nemcsak a nagy pártok jelöltjeiből hiányzik a karizma, de a koalíciós kormány megalakítása, az új adminisztráció beindítása várhatóan hónapokig is eltart majd. „A kontinens kisebb szereplői eddig sem Brüsszelhez, hanem az erősebb tagállamokhoz, mindenekelőtt Berlinhez fordultak az uniós ügyekkel. De kihez fordulnak majd, ha Merkel távozik?” – folytatta Kulitz. A liberális politikus szerint jelentősen felértékelődhet Franciaország szerepe, hiszen Emmanuel Macron a leköszönő kancellárral egy súlycsoportú politikus.

Miközben az unióra belső hatalmi válság vár, a világban tovább gyorsulnak az események. Mindenekelőtt a világjárvány miatt, ráadásul a poszt-Covid-éra egyelőre Kínának kedvez. Az európai közösség látványosan nem tud mit kezdeni a kelet-ázsiai nagyhatalommal, pedig Karl Pilny Kína-szakértő szerint Peking térnyerése lehetőség és veszélyforrás egyaránt.

Európa az utolsó percekben van. Ha nem cselekszik, mások fogják meghozni helyette a döntéseket

– mondta Kilny, aki szerint az unió Ázsia-politikája több évtizedes késésben van. Felemlegette az 1980-as évek végét, amikor Kelet-Ázsiában dolgozva az akkor bővülő és erősödő „Forte Europa” jövőképe még félelmet keltett az ottaniakban. „Elszomorít a látvány, hogy a történet végül ebbe az irányba haladt” – tette hozzá a Kína-szakértő. 

Probléma, hogy továbbra is áthidalhatatlannak tűnnek a kulturális távolságok. Kilny szerint Európában feketén-fehéren értelmezzük a világot, s a nyilvánosságra is a végletesség jellemző. Közben Peking százéves gazdasági, külpolitikai terveket sző, aminek végrehajtásában gyakorlatiasan jár el. „Európának egy kicsit kínaiul kellene gondolkodnia” – mondta Kilny.

Urs Unkauf, a Gazdasági Fejlesztési és Külkereskedelmi Szövetség (BWA Deutschland) kormányzati kapcsolatainak vezetője szerint az alapoktól kellene újraértelmezni az Európai Uniót.

A második világháborút követően az EU egy békeprojektként indult el. Fel kell tennünk a kérdést: a huszonegyedik században mindez elegendő lesz-e?

– fogalmazott Unkauf, aki szerint az Afganisztánban történtek bizonyították az unió külpolitikai képességeinek hiányát. Arra a kérdésre, hogy pontosan mit kellene tenni a jobb nemzetközi pozíciók elérése érdekében, Unkauf elmondta: az EU-nak ahhoz van mozgástere, hogy a regionális együttműködési szervezetekkel erősítse kapcsolatait. Ezen a téren ugyanis Ázsia és Afrika is aktív, miközben Európa mintha nem ismerte volna fel a lehetőséget az olyan szervezetekben, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet vagy az Afrikai Unió.

(Borítókép: Angela Merkel. Fotó: Jochen Zick – Pool / Getty Images)

Rovatok