Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán évértékelő beszédet tartott, amelyben legalább tíz témát érintett, köztük a jogállamisági mechanizmust. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság éves jelentése konkrét ajánlásokat fog tartalmazni a problémák megoldására, mert „bizonyos” tagországokban vannak aggasztó fejlemények. Nem mondta ki a nevüket, de minden valószínűség szerint Magyarországra és Lengyelországra utalt.

Donáth Anna az utalgatásnál jóval tovább ment: a Momentum EP-képviselője megkérdezte Didier Reynderst, az igazságügyért felelős uniós biztost, hogy a jogállamisági mechanizmus elindításának első lépését jelenti-e, hogy az Európai Bizottság az elkövetkező hetekben írásbeli megkereséseket küld ki az érintett tagállamoknak olyan tagállami ügyekben, amelyeket korábban a bizottság hangosan kritizált. A kérdés azért fontos, mert – ahogy a képviselő Facebook-bejegyzésében írja – a bizottság korábban azt rögzítette, addig nem alkalmazza a jogállamisági rendeletet, amíg az Európai Bíróság el nem bírálja, ez pedig eddig még nem történt meg.

Ebből a szempontból különösen érdekes az uniós biztos válasza, aki azt mondta, hogy

Az Európai Bizottság a jogállamisági rendelet alapján indíthatja el a mechanizmust, amely 2021. január 1. óta hatályos, ám tavaly decemberben az a döntés született, hogy az eljárást addig nem lehet elindítani, amíg az Európai Bíróság ki nem mondja, hogy a rendelet összhangban van az uniós joggal. Az Európai Parlament megelégelte, hogy a bizottság nem lép az ügyben, és kötelezettség elmulasztására hivatkozva pert helyezett kilátásba Von der Leyennel szemben, ha nem indítja el az eljárást. 

A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy ha elindítják, onnantól kezdve az uniós források, pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez köthetik.

Az Európai Bizottság több okból is bírálja az Orbán-kormányt: szerinte a magyar kabinet több téren is szembemegy az uniós alapértékekkel – ilyen a bíróságok függetlenségének kérdése, illetve az is, hogy nem hajtja végre az unió által elvárt korrupcióellenes intézkedéseket. A konfliktus gazdasági téren is érezteti a hatását, ugyanis az Európai Bizottság a kifogások miatt egyelőre nem fogadta el Magyarország helyreállítási tervét, amelyből enyhíteni lehetne a koronavírus-járvány okozta súlyos hatásokat.