Az utóbbi napokban több amerikai újságíró fiókját blokkolta a LinkedIn szakmai közösségi oldal kínai platformján „tiltott tartalom” címén. Az egyik érintett az Axios kínai tudósítója.
Az amerikai lap szerint azért necces a lépés, mert nem közvetlenül a kínai hatóságok keze van a dologban, hanem maga a LinkedIn utasította a saját munkavállalóit, hogy Peking óhajának megfelelően cenzúrázzák a tartalmakat és kezeljék azt, hogy a kínai felhasználók mit látnak az oldalon.
A sajtószabadságot propagáló PEN America vezérigazgatója figyelmeztetett: ha a Microsoft tulajdonában álló LinkedIn magatartása lesz a norma, akkor lényegében azt az üzenetet közvetítik a világnak, hogy teljesen rendben van a kínai kormány cenzúraigényeinek eleget tenni globálisan. Ez pedig a sajtó- és szólásszabadságot fenyegeti.
A LinkedIn több újságírót is tájékoztatott arról, hogy tiltott tartalom miatt zárolták a fiókját Kínában. Egyikőjük könyvet írt Kína Tibet-politikájának árnyoldaláról szól, amit fel is tüntetett a profilján. Az Axios által példának felhozott másik érintett korábban tudósító volt Kínában, LinkedIn profilján megosztott, Kínában kényes témákat boncolgató írásai azonban már szúrták a hatóságok szemét, így ő is eltűnt a kínai LinkedInen.
Az utóbbi hónapokban számos kutató, akadémikus és külföldi kormányzati dolgozó oldalát blokkolta a LinkedIn kínai platformján – hangsúlyozza az amerikai lap.
A közösségi oldal az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta az Axiosnak, hogy mint globális platform, eleget tesz a törvényi követelményeknek Kínában, a blokkolt személyek profiljai más országokban továbbra is elérhetőek. Arra viszont nem válaszoltak, hogy melyik kínai törvényt sértették meg a blokkolt profilok „tiltott tartalmai”, és hogy a cégnek van-e egy olyan listája az úgynevezett tiltott tartalmakról, amelyek alapján szűrik a kínai felületet.
Peking több amerikai online cégnek feltételül szabta a cenzúrát ahhoz, hogy engedélyezzék a működésüket a hatalmas kínai piacon. Egyes cégek ezt visszautasították, a Facebook, a Twitter, a YouTube és az Instagram is elérhetetlen az ázsiai óriásban. Mások esetében, így a LinkedInében is, megalkudtak.
A szakmai közösségi oldal kínai platformjának 44 millió felhasználója volt 2019-ben, amivel Kína az Egyesült Államok és India után a LinkedIn harmadik legnagyobb piaca lett. Ezzel Peking is tisztában van, éppen ezért márciusban oda is csapott a cégnek, mert az nem cenzúrázta a politikailag kényes tartalmakat. A kínai hatóságok büntetésként felfüggesztették a feliratkozást az oldalra egy hónapra, és kötelezték a céget arra, hogy „önértékelést” nyújtson be nekik.
A LinkedIn eleget is tett ennek, három hónap múlva pedig már agresszívan cenzúrázta a politikailag kényes tartalmakat megosztó profilokat.