Alexander van den Bellen azért kezdeményezte az egyeztetéseket, mert nemrégiben Kurz kancellár közvetlen környezetében házkutatásokat tartottak, a kancellárral szemben korrupciós vádak fogalmazódtak meg, és ezek nyomán bizalmi válság alakult ki. Az államfő lépésének előzménye, hogy Werner Kogler zöldpárti alkancellár csütörtökön kétségbe vonta Kurz politikai cselekvőképességét a kialakult helyzetben, ami koalíciós válsághoz vezetett a kormányon lévő Zöld Párt és a Sebastian Kurz vezette Néppárt (ÖVP) között.

Van der Bellen csütörtökön elsőként Koglert, azután Kurzot, majd az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökét, Pamela Rendi-Wagnert hallgatta meg. A tárgyalások tartalmi részéről senki nem nyilatkozott, de mindhárman kijelentették, hogy „jó hangulatú” beszélgetés keretében vázolták az államfőnek véleményüket az aktuális helyzetről és az általuk elképzelhetőnek tartott megoldásokról.

Pénteken először az ugyancsak ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) elnökét, Beate Meinl-Reisingert, majd délután a Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, Herbert Kicklt fogadta az államfő. Meinl-Reisinger a találkozó előtt hangsúlyozta: Kurz lemondását sürgetik, mivel az ellene folyó nyomozás vállalhatatlanná teszi a személyét. Az államfővel tartott tárgyaláson elhangzottakról azonban ő sem nyilatkozott. Kickl a találkozó előtt kijelentette, hogy az ÖVP leváltását célzó tárgyalások végeredménye

semmiképp nem lehet egy FPÖ nélküli, csak a zöldeket, az SPÖ-t és a NEOS-t magában foglaló új kormánykoalíció.

Az államfő hivatalából távozóban csak annyit mondott, hogy „értékes, jó beszélgetés” volt. Hozzátette, a pártokkal még csak telefonon egyeztetett, így az SPÖ hozzáállását nem ismeri, és a zöldekhez némi kétkedéssel viszonyul.

A kormányválságot az idézte elő Ausztriában, hogy a napokban házkutatásokat tartottak az Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában, a pénzügyminisztériumban és a kancellári hivatalban. A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik Kurz közvetlen környezetében.

A WKStA szerdai akciói arra irányultak, hogy bizonyítékokat találjanak: manipulálta-e az ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket. Sebastian Kurz visszautasította azokat az állításokat, hogy ő állt az ügy mögött. Közölte: nincs arra utaló bizonyíték, hogy érintett, és nem áll szándékában lemondani a kancellári tisztségről.

(Borítókép: Sebastian Kurz 2021. október 7-én. Fotó: Thomas Kronsteiner / Getty Images)