Szembeszállt az uniós szervek fokozódó jogi agressziójával a lengyel alkotmánybíróság, amikor az uniós jog és a lengyel alkotmány viszonyáról megállapította, hogy az ország alkotmánya a legmagasabb jogi aktus Lengyelországban − jelentette ki Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, a varsói alkotmánybíróság csütörtöki döntését kommentálva.

Összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal az uniós alapszerződések egyes előírásai, illetve az, ahogyan ezeket az Európai Unió Bírósága értelmezi − vélekedett a testület. Az alkotmánybíróság szerint ugyanis az alkotmány számít a legmagasabb rangú jogi aktusnak Lengyelországban.

Zbigniew Ziobro szerint a döntés nagyon fontos „a Berlin, valamint más európai fővárosok által támogatott uniós szervek növekedő jogi agressziója” fényében.

Ezen agresszió célja az, hogy Lengyelországot mintegy gyarmati országnak kezeljék, mely alkotmánya felett még magasabb rendű jogi aktusok állnak, ezeket pedig a lengyel állampolgárok által meg nem választott szervek hozták meg

− vélekedett az igazságügyi miniszter, aki képmutatással és cinizmussal vádolta meg a lengyel ellenzéket, nevezetesen a fő ellenzéki pártot, a Polgári Platformot irányító Donald Tusk volt kormányfőt. A miniszter bírálta, hogy jelenleg az uniós alapszerződések elsőbbségét hangoztatják, miközben nemrégen még a kormányellenes tüntetések jelképeként éppen a lengyel alaptörvényt használták.

Az ellenzéki többségű lengyel parlamenti felsőház, a szenátus pénteken megszavazta a Lengyelország EU-tagságáról szóló határozatot, melyben a lengyel alkotmány alapelveit, valamint az állami érdeket sértőnek minősítették a csütörtöki alkotmánybírósági döntést. A szenátorok aggodalmukat fejezték ki, hogy az ítélet „jogi értelemben előrejelzi Lengyelország kilépését az EU-ból”. Ugyanakkor a határozat mellett a száz fős szenátusban 51-en szavaztak, 47-en ellenezték, ketten pedig nem voltak jelen.

Az ítélet megerősítette, ami betű szerint levezethető a lengyel alkotmányból

− fogalmazott közösségi oldalán Mateusz Morawiecki miniszterelnök, és emlékeztetett, hogy hasonló következtetésre jutottak az utóbbi években több uniós tagállam alkotmánybíróságai is.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Lengyelország helye az európai nemzetek családjában van és lesz, de megengedhetetlen, hogy „másodrangú államként kezeljék”.

A lengyel alkotmánybíróság döntéséről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményben reagált, és aggasztónak nevezte a döntést. Mint írta, az uniós bizottság megkezdte a lengyel alkotmánybíróság döntésének elemzését, annak eredménye alapján határoz a további lépésekről.