A Facebook október 4-i, közel hatórás leállása globális demonstrációja volt annak, hogy szolgáltatásai mennyire nélkülözhetetlenné váltak a mindennapi életben. A Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Messenger már régóta több, mint pusztán csevegésre vagy a fényképek megosztására használt alkalmazás. Ezek kritikus fontosságú platformok az üzletkötésben, az orvosi ellátás megszervezésében, a virtuális oktatás megtartásában, a politikai kampányok lebonyolításában, a vészhelyzeti reagálásban és megannyi más területen. A tanzániai kormányszóvivő például arra szólította fel a lakosságot a konkurens Twitteren, hogy „őrizze meg nyugalmát”.
A kiesés megzavarta a kisvállalkozók, a politikusok, a segélymunkások és mások digitális életét. Egyesek azonban egy üdvözlendő kegyelemdöfésnek tartották.
Hétfőn a világ megtapasztalhatta, milyen az élet Facebook és alkalmazásai nélkül.
Mexikóban a politikusok el voltak vágva a választóiktól. Törökországban és Kenyában a boltosok nem tudták eladni portékáikat. Kolumbiában egy, a WhatsAppot használó, a nemi erőszak áldozatainak gyakran életmentő segítséget nyújtó nonprofit szervezet munkája bénult meg.
Jókor jött a figyelmeztetés.
„A technológiai eszközök nem nyújtanak megoldást” – mondta Alex Berryhill, a nőket segítő Cosas de Mujeres intézmény digitális műveletekért felelős igazgatója, aki hozzátette: a terepen tartózkodó önkénteseik szerencsére valamelyest csökkentették a komolyabb kockázatot.
A fejlődő világ egyes térségeiben a Facebook-kiesés költségei különösen súlyosak voltak. Indiában, Latin-Amerikában és Afrikában a Facebook szolgáltatásai sokak számára lényegében az internetet helyettesítik.
Szinte közüzemi szolgáltatásnak számítanak, amely olcsóbb a telefonhívásnál – amelyre a mindennapokban a kommunikáció és a kereskedelem jelentős része épül.
A Facebookkal kapcsolatos vizsgálatok nagy részét épp az a nyugtalanító tény motiválja, hogy egyetlen vállalat közvetít megannyi emberi tevékenység között.
Az Egyesült Államokban trösztellenes pert indítottak a vállalat ellen, amelyben azzal vádolják, hogy erőfölényét biztosítandó az Instagramot és a WhatsAppot is felvásárolta. Az Európai Unió döntéshozói olyan átfogó szabályozást dolgoznak ki, amely megnyirbálná a vállalat hatalmát – emlékeztet a New York Times.
Az elmúlt hetekben a Facebookot azután vették össztűz alá, hogy egy korábbi termékmenedzsere, Frances Haugen belső dokumentumokat osztott meg. Ezekből a többi között kiderült: a vállalat tisztában volt azzal, hogy az Instagram fokozza a tinédzserek megjelenési problémáit, holott vezetői nyilvánosan minimalizálták az alkalmazás hátrányait.
A leleplezések további kritikákat váltottak ki a szabályozó hatóságok és a nyilvánosság részéről egyaránt. A leállás másnapján szenátusi különbizottság előtt tett vallomást Haugen a Facebook fiatal felhasználókra gyakorolt hatásáról.
Brüsszelben, az Európai Unió központjában a bizottsági alkalmazottak a rivális Signal üzenetküldőt használták, közben a leállás miatt a legnagyobb technológiai platformok fokozott felügyeletét követelték.
„A globális digitális térben mindenki megtapasztalhatta a leállást” – tweetelte az új szabályozást kidolgozó európai biztos. „Az európaiak a szabályozás, a tisztességes verseny, a biztosabb kapcsolattartás és a kiberbiztonság révén jobb digitális ellenálló képességet érdemelnek” – üzente Thierry Breton.
In the global digital space, everyone could experience a shutdown *
— Thierry Breton (@ThierryBreton) October 4, 2021
Europeans deserve a better digital #resilience via regulation, fair competition, stronger connectivity and cybersecurity.
Work in progress.#DSA #DMA #EUCyberResilienceAct pic.twitter.com/DfmSpzs1tz
Indiában, Brazíliában és más országokban a WhatsApp annyira fontossá vált a társadalom működésében, hogy a szabályozóknak „közműként” kellene kezelniük – hangoztatta Parminder Jeet Singh, egy indiai, technológia-központú nonprofit szervezet igazgatója.
Pedig Indiában és más ázsiai országokban, ahol a Facebook alkalmazásai népszerűek, az emberek nagyrészt átaludták a leállást. Singh szerint azonban a fennakadás mégis megmutatta, hogy a szabályozóknak miért kell szigorúbban felügyelniük az internetes óriásokat.
Világszerte átlagosan 2,76 milliárd ember használt naponta legalább egy Facebook-terméket idén júniusban a vállalat statisztikái szerint.
A WhatsAppot naponta több mint 100 milliárd üzenet küldésére használják. A Sensor Tower adatszolgáltató becslése szerint 2014 óta, amikor a Facebook megvásárolta, közel hatmilliárdszor töltötték le.
A telepítések mintegy negyedét India tette ki, további negyedét pedig Latin-Amerika. Az Egyesült Államok telepítési aránya mindössze 4 százalék, 238 millió letöltéssel.
Latin-Amerikában a Facebook alkalmazásai életmentő szerepet játszhatnak azokon az eldugott vidéki helyeken, ahol a mobiltelefon-szolgáltatás még nem érkezett meg, az internet azonban elérhető; illetve azokban a szegény közösségekben, ahol a lakosság nem engedheti meg magának a mobil adatforgalmat, ingyenes internetkapcsolatot azonban találhatnak.
María Elena Divas, egy 51 éves venezuelai menekült a kolumbiai Bogotában a WhatsApp segítségével él meg. Az alkalmazással veszi fel az ételrendeléseket.
Ma nem adtam el semmit
– panaszolta a leállás után Divas.
Nairobiban, Kenya fővárosában, a cipőt, ékszert, virágokat, sőt háztartási gépeket rendelnek kiszállításra a Facebookról, az Instagramról vagy a WhatsApp segítségével. Johannesburgban a kereskedőket elvágták a Facebook piacától, ahol használt autókat, parókákat, sőt a köznyelvben zozóként elhíresült, hullámbádogból tákolt viskókat is értékesítettek.
A WhatsApp Zimbabweban annyira népszerű, hogy egy időben az ország internetforgalmának csaknem felét generálta. A hétfői leállás idején a tanzániai kormányszóvivő a Twitteren (!) arra szólította fel a lakosságot, hogy „mindenki őrizze meg nyugalmát”.
Taarifa:
— Gerson Msigwa (@MsigwaGerson) October 4, 2021
Kuhusu kutopatikana kwa huduma kupitia Instagram, Facebook na Whatsapp. pic.twitter.com/Frssz9hAYx
„Az üzletünk leállt” – mondta egy nairobi virágbolt tulajdonosa, aki kizárólag a Facebookon és az Instagramon árusít. „Bebizonyosodott, hogy az üzletem és az életünk teljesen a közösségi médiaplatformoktól függ” – magyarázta Lydia Mutune.
Néhol azt mondták, hogy noha a Facebook-alkalmazások leállása akadályozta a munkájukat, egyúttal megszüntette a zavaró tényezőt, így jobban és termelékenyebben dolgoztak.
A kanadai James Chambers először pánikba esett a feleségével üzemeltetett pékségének forgalma miatt. Naponta négyszer-ötször posztolnak a Facebookon és az Instagramon, hogy becsalogassák a vásárlókat az üzletbe. Október 4-én „az idő múlásával egyre több ember tért be, akik azt mondták, hogy jó volt kikapcsolódni”.
Azt a napot 30 százalékkal a szokásos hétfői eladásunk felett zártuk
– tette hozzá.
Több mint 30 ezer lájkot kapott egy német humorista, Jan Böhmermann, aki azt kívánta: bárcsak a Facebook, az Instagram és a WhatsApp örökre offline maradna.
Felmérések szerint Brazíliában szinte minden okostelefonra telepítették a WhatsAppot, és a legtöbb telefonnal rendelkező brazil óránként legalább egyszer vet egy pillantást az alkalmazásra.
Az éttermek a WhatsApp révén veszik fel a rendeléseket, a szupermarketek koordinálják a kiszállítást, az orvosoknál, fodrászoknál és takarítóknál pedig időpontot foglalnak. A világjárvány idején az ország eldugott területein az alkalmazással korrepetálták a tanárok a diákokat. A WhatsApp az álhírek terjesztésében is fontos szerepet játszott.
Az orosz hatóságok szerint az üzemzavar bizonyítja a nyugati internetes cégekkel szembeni kemény fellépés szükségességét.
A fennakadások „választ adnak arra a kérdésre, hogy szükségünk van-e saját közösségi médiára és internetes platformokra” – szögezte le Maria Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője.
Másutt az emberek függőségükre és sebezhetőségükre döbbentek rá.
Selen Bayrak, egy fűszeres lekvárokat és szószokat árusító isztambuli kisbolt tulajdonosa elmondta, hogy üzlete 80 százalékát általában az Instagramon bonyolítja le. Becslése szerint a forgalma a negyedére zsugorodott az Instagram leállása miatt.
Mexikóban sok kisvárosi újság nem engedheti meg magának a nyomtatott kiadást. Helyette a Facebookon publikálnak. Emiatt a helyi önkormányzatoknak sincs lehetőségük a fizikai megjelenésre vagy fontos közleményeik továbbítására, ezért ők is a Facebookot használják – mondta Adrián Pascoe politikai tanácsadó.
León David Pérez két cége, köztük a digitális tanfolyamokat nyújtó Polimatía a Facebookra és az Instagramra támaszkodik. Az ügyfélszolgálatot a WhatsApp révén működtetik.
„A vállalkozások működése elképesztően megváltozott az elmúlt két évtizedben” – mondta Pérez. „Akkor még nem volt online közösségünk. Most csúcskapcsolatban állunk, de mindenben csupán néhány technológiai cégre támaszkodunk. Ha a WhatsApp vagy a Facebook leáll, mindannyian leállunk.”
(Borítókép:Egy nő ellenőrzi Instagram-fiókját, miközben barátnőjével az utcán áll New Yorkban 2021. október 4-én. Fotó: Ed JONES / AFP)