Két éven belül már a negyedik kormánya alakulhat meg Romániának. A kormányválság csak a felszín, Romániában pedig a belpolitikában sem a pártok az elsődlegesek. Az elmúlt hetek legnagyobb nyertese a nacionalista AUR, amelynek felfutása mögött komoly érdekek állhatnak.
Október 5-én a román parlament alsó- és felsőháza megszavazta a bizalmatlansági indítványt Florin Cîțu román miniszterelnök nemzeti liberális (PNL) kormánya ellen, amelynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja. Az indítványt a kormányból kiváló liberális USR (korábban USR-PLUS), valamint a nacionalista és revizionista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közösen nyújtotta be.
A 2020-as romániai parlamenti választásokat a szociáldemokrata párt (PSD) ugyan megnyerte, de jelentősen meggyengült, és így nem tudott kormányt alakítani. Így a voksoláson második helyezett PNL próbálkozhatott meg a kormányalakítással, akik azonban az – akkori nevén – USR-PLUS-szal együtt sem alkottak többséget.
A mérleg nyelve így ismét a Kelemen Hunor vezette RMDSZ lett,
akik éltek is a lehetőséggel, és az 5,71 százalékos listás eredményüket maximálisan kihasználták.
A pártelnök személyében miniszterelnök-helyettest adtak, emellett a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a székelyföldi turizmus szempontjából kulcsfontosságú Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium vezetését is megkapták.
A párt pragmatizmusa abban is megmutatkozik, hogy koalíciós partnerük, a PNL kormányalakítását
az a Klaus Johannis államelnök támogatta, aki nem sokkal korábban „Jo napot kivanok, PSD” kezdetű magyarellenes beszédével kavarta föl a romániai és a magyarországi közbeszédet.
Johannis egyébként nemrég vehette át az európai egységért végzett munkáért járó Nemzetközi Nagy Károly-díjat Aachenben.
Érdekesség, hogy a 2020-as választások előtt és után is a PNL adta a miniszterelnököt úgy, hogy
eközben egyetlen választást sem nyert meg.
Ez valamilyen szinten már előrevetítette azt, hogy a választások utáni hárompárti kormány az egyébként is labilis román belpolitikában nem tud majd tartósan, konfliktusok nélkül működni. Ezt csak erősítette az, hogy a párton belül is nagy konfliktusok vannak az egyes szárnyak között.
A választások után a brassói születésű Ludovic Orban helyett – akinek az édesapja magyar nemzetiségű volt, és emellett Securitate-ügynök – Klaus Johannis az olténiai Florin Cîțut támogatta, és ő is lett az új miniszterelnök. Ez azért is volt érdekes lépés, mert egyrészt a PNL hagyományosan Erdélyben, a Partiumban és a Bánátban erős (Orban brassói, Johannis pedig nagyszebeni születésű), míg a Regátban a PSD és újabban az AUR. Másrészt Cîțu magánélete sem mentes a botrányoktól: az ő szüleinek is komoly gazdasági kapcsolatai voltak a Román Kommunista Párttal, emellett
amerikai tanulmányai során letartóztatták és 48 órára börtönbe zárták, mert ittasan vezetett, ráadásul kábítószer hatása alatt volt.
A miniszterelnök ellen korábban már két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak: az elsőt a PSD júliusban, a másodikat az USR és az AUR, miután szeptember 1-jei hatállyal Cîțu menesztette USR-es igazságügy-miniszterét, Stelian Iont. Ennek oka az volt, hogy Ion blokkolt egy 3500 milliárd forintnak megfelelő mértékű, egész Romániát érintő fejlesztési programot, Cîțu szerint pedig a miniszter ezzel túllépte hatáskörét.
A parlament végül a PSD-s indítványról szavazott, így a képviselők arról szavaztak október 5-én. Az USR mindeközben kilépett a kormányból, így az RMDSZ és a PNL kisebbségi kormányként működött tovább. Ebből egyenesen következett, hogy a parlament végül 281 igennel (a szükségesnél 47-tel többel) megszavazta az indítványt, és ezzel megbuktatta Cîțu kormányát.
A román kormányválságnak a legnagyobb nyertese a nacionalista AUR, amely a közvélemény-kutatások szerint megközelítette a nemzeti liberálisokat. A párt mögött feltételezhetően elég nagy mélyállami támogatottság áll, hiszen a szervezetet csak 2019-ben jegyezték be, a 2020-as választásokon már majdnem 10 százalékot értek el, az Inscop Research szerint pedig
jelenleg már 17,1 százalékon állnak.
Romániában egyébként is sokkal nagyobb a mélyállam szerepe a pártpolitikában, mint sok más európai országban. Nem véletlen, hogy előfordult már olyan, hogy a PNL és a PSD kormányon kívüli támogatásban részesítette egymást, vagy vitás kérdésekben együtt szavaztak képviselőik.
A Transindex romániai magyar politológusokat kérdezett arról, hogy mi következhet ezután, és egyikük sem vár előrehozott választást. Ez nem véletlen, hiszen
az előző ciklusban öt kormánya és négy miniszterelnöke volt Romániának úgy, hogy mindeközben egyetlen időközi választást sem írtak ki.
Ebben szintén nagy szerepe lehet a Ceaușescu-korszakból örökölt, kiépült mélyállami-titkosszolgálati szervezetrendszernek.
A politológusok alapvetően azt várják, hogy a PNL vagy kisebbségi kormányt fog alakítani az RMDSZ-szel, valamint PSD-s külső támogatással, vagy a másik lehetőség szerint az USR – érzékelve meggyengülését és az AUR jelentette veszélyt – visszalép a kormányba, aminek viszont az ára az lenne, hogy Orban átveszi Cîțu helyét miniszterelnökként.
Azt most már tudjuk, hogy Johannis továbbra is az utóbbit támogatja, aminek meg is lett az eredménye, hiszen Cîțut újraválasztották a PNL kongresszusán pártelnöknek, ami azt jelenti, hogy
ezentúl is ő lehet majd Románia miniszterelnöke.
Ezzel talán ahhoz is közelebb kerültünk, hogy az országnak kisebbségi PNL–RMDSZ kormánya legyen, és azt a PSD kívülről támogassa. Ez egyébként is hasznára válna a szociáldemokratáknak, hiszen
a nevében baloldali párttól ironikus módon a szélsőjobboldali AUR szív el egyre több támogatót.
Romániának egyébként ebben az időszakban is van ügyvivő kormánya, Cîțu pedig továbbra sem tétlen, és egymilliárd lejt (körülbelül 70 milliárd forintot) oszt ki elsősorban az elmaradott régiók falvainak, kisvárosainak fejlesztési projektekre.
(Borítókép: Florin Cîțu. Fotó: Robert Ghement / MTI / EPA)