Óvatosságra intette az Európai Bizottságot a leköszönő Angela Merkel német kancellár, mielőtt a testület megvonná az uniós forrásokat Lengyelországtól és Magyarországtól – derül ki a Politico cikkéből.

Az Európai Bizottság mérlegeli bizonyos uniós források kifizetésének felfüggesztését a két ország számára a jogállamisági kritériumok folytatólagos megsértése miatt. A testület egyelőre tartózkodik a radikális eszközök alkalmazásától, azonban számos aktivista és európai parlamenti képviselő követeli a szigorúbb lépést, mivel Lengyelország és Magyarország intézkedései állításuk szerint aláássák a demokráciát. Képviselők egy csoportja azzal is megfenyegette az Európai Bizottságot, hogy jogi lépéseket tesznek a vonakodásuk miatt.

Pénteki brüsszeli nyilatkozatában Angela Merkel támogatta az ügyben a magas szintű vitát, de nem helyeselte a csoport azonnali lépéseit. Alexander De Croo belga miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követően úgy fogalmazott:

Úgy gondolom, most annak van itt az ideje, hogy mélységében beszéljünk a lengyel kormánnyal, hogyan tudunk úrrá lenni a nehézségeken. Komoly problémáink vannak, de azt tanácsolom, hogy ezeket egyeztetéssel oldjuk meg, hogy találjunk kompromisszumokat.

A leköszönő német kancellár egyúttal kijelentette, nem ért egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy a politikai különbségeket „mindig bírósági tárgyalások által kell megoldani”. Hozzátette, ezért aggódik kissé a nagyszámú ügy miatt, amit jelenleg bíróság előtt intéznek. Angela Merkel az Európai Parlamentből érkező fenyegetést is bírálta:

Úgy gondolom, ez egy kissé elkeserítő, ha fogalmazhatok így óvatosan, amikor a Parlament azt mondja, hogy bepereli a Bizottságot. Nem hiszem, hogy ez bárhova is vezet

 – jelentette ki. 

A jogállamisági kérdés egyébként azt követően került előtérbe ismét, hogy a lengyel alkotmánybíróság határozatában kimondta a lengyel nemzeti jog elsőbbségét az uniós jog felett.

Angela Merkel az uniós jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban emlékeztetett, hogy ez hosszú tárgyalások eredményeként jött létre Németország tavalyi elnöklete alatt az Európai Tanácsban, ami minden oldalról kompromisszumkészséget igényelt. Mint közölte, ennek részeként Lengyelországnak és Magyarországnak megvan a joga ahhoz is, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, hogy ez a direktíva összhangban van-e az európai joggal. Az Európai Bizottság ezért vár a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával a bírósági döntésig.