Ismét hazánkkal foglalkozik az amerikai sajtó, ezúttal abban az aspektusban, hogy Orbán Viktor Magyarországa komoly népszerűségnek örvend az amerikai republikánusok körében. Egy, a New York Times honlapján megjelent hosszú elemző cikk egyebek között azt feszegeti, hogy egyes amerikai konzervatívok Orbán Viktorról akarnak példát venni arra, hogy használják fel az államhatalmat a kultúrharcokban.
A szerző, Elisabeth Zerofsky felidézi a Fox News konzervatív, oltásellenes riporterének, Tucker Carlsonnak Magyarországon tett látogatását, amellyel mintegy 3,2 millió amerikai nézőhöz jutott el a Donald Trump mellett a magyar miniszterelnök nagy rajongójának is számító Carlson erősen pr-jellegű interjúja Orbán Viktorral, valamint a Magyarországról szóló riportja, amely elsősorban a bevándorlásellenes lépéseket és az Európai Unióval folytatott csatározásokat elemezte.
A cikk szerint Tucker Carlson augusztusi látogatását Rod Dreher inspirálta. Az egyhetes magyarországi bejelentkezés célja az lehetett, hogy Orbán Viktor rendszerére irányítsa az amerikaiak figyelmét.
Ennek látszólag meg is lett az eredménye: az interjúra következő héten több republikánus szenátor is úgy nyilatkozott, hogy Tucker Carlson budapesti adásai nyomán kedvező véleményük alakult ki Orbán Viktorról.
A lap emlékeztet továbbá, hogy szeptemberben Magyarországon járt Jeff Sessions korábbi amerikai főügyész, valamint Mike Pence, Donald Trump korábbi alelnöke. Jövőre pedig Budapesten tartják a Konzervatív Politikai Cselekvés Konferenciát, a befolyásos amerikai konzervatívok éves összejövetelét.
A New York Times szerzője ezt követően rátér Rod Dreherről, akiről megjegyzi, hogy bár nem osztja Tucker Carlson összeesküvés-elméletét arról, hogy az amerikai demokraták a fehér bőrű amerikaiakat nem-fehér bevándorlókkal akarják helyettesíteni a szavazatszámaik növelése érdekében, a bevándorlásellenességben egyetértenek. Szerinte a magyarok a francia, német és belga hibákból tanultak ezen a téren, s egyetértett Orbánnal abban, hogy a 2015-ös migrációs hullám idején élesen bevándorlásellenes politikába kezdett.
Elisabeth Zerofsky felidézi, hogy megkérdezte Rod Drehert arról, hogy mit várt a tavaszi budapesti látogatásától, aki azt felelte, szeretné megfigyelni, hogy a politika mennyire működhet „védőfalként” a kulturális szétesés ellen. Ebben a republikánus párt szerinte hatástalan volt, a passzivitás pedig önpusztítóvá válik. Az „illiberális demokrácia” gondolatát helyes elképzelésnek tartotta, szerinte a kulturális szétforgácsolódás jelen szakaszában várhatóan azt kell majd eldönteni, hogy baloldali „illiberális demokráciát”, vagy jobboldali „illiberális demokráciát” szeretne-e a társadalom, s ha így lesz, alkalmasnak tartja Magyarországot megfigyelni arra, hogy ez milyen következményekkel jár.
A New York Times újságírója egy ellentmondást is megjegyez, nevezetesen, hogy bár Rod Dreher szerint minimálisra csökkent Magyarországon az antiszemita incidensek száma, az Orbán-kormány erősen antiszemita felhangokkal démonizálta a zsidó származású milliárdost, Soros Györgyöt.
A megjelent összegző íráshoz Rod Dreher csakhamar kommentárt is fűzött a The American Conservative című lapban. Ebben az Orbán Viktor rendszerére is jellemző, szóban forgó politikai irányzatot „poszt-liberalizmusnak” minősítette, s arról írt, hogy a hibákkal együtt is érdemes erre a régióra figyelni, szerinte ha az általa jobbközépnek nevezett politikának van jövője a Nyugaton, akkor annak elemeit Magyarországon és Lengyelországban kell keresni.
Mint fogalmazott, örül, hogy volt némi szerepe Tucker Carlson magyarországi látogatásában, de hozzátette, a Fox News riporterének már amúgy is látószögében volt Orbán Viktor Magyarországa. Állítása szerint az amerikai konzervatívok sokat tanulhatnak az Orbán-kormánytól. További, számára kedvező példaként Franciaországban Eric Zemmour fellendülését tekintette, Olaszországban a Matteo Salvini-féle Ligát és a Giorgia Meloni-fémjelezte szélsőjobboldali Olaszország Fivéreit, Spanyolországban pedig a populista VOX pártot.
Rod Dreher azt is közölte, hibának tartja, hogy az Egyesült Államokban a jobboldal a liberális demokrácia szabályainak megfelelően akar tevékenykedni, mivel a baloldal szerinte nem teszi meg ugyanezt.