Csaknem hatmilliárd forint kölcsönt adott Magyarország a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak, de a se nem demokratikus, se nem köztársasági diktatúrának nem akaródzik visszafizetnie a kölcsönt, pláne hogy a nemzetközi szankciók és a koronavírus-járvány miatt ismét kénytelenek lettek meghúzni az amúgy is már húsba maró nadrágszíjat. 

Igaz, a kölcsönt több részletben, még a rendszerváltás előtt nyújtotta Magyarország, a kormány viszont a mai napig nem tett le arról, hogy visszaszerezze az összeget. Állítólag 2008-ban, a pénzügyi világválság évében, amikor minden aprópénz jól jött, Phenjan felajánlotta: mi lenne, ha az adósság kilencven százalékát a régi barátság emlékére elfelejtenénk, és a maradékot ginzenggyökérben fizetné ki? 

A magyar kormány visszautasította az ajánlatot, míg 2014-ben magyar delegáció utazott Phenjanba: az akkori szöuli nagykövet adta át megbízólevelét Észak-Koreának is, mivel a mindenkori dél-koreai nagykövet 2009 decemberétől a kommunista országba is akkreditálva van – magyarázza a sztorit hozó Világgazdaság. Ekkor merült fel ismét a kölcsön visszafizetésének kérdése, de a felek nem jutottak dűlőre.

A VG megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), hogy történt-e azóta előrelépés, ám a KKM nem tudott jó hírekről beszámolni.

A Magyar Államkincstár a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben 29,63 millió klíring rubelkövetelést tart nyilván. Kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolataink a nemzetközi szankciók miatt visszafogottak

– válaszolta a tárca. 

Az nem kifejezés, hogy visszafogottak a kapcsolatok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évtizedben több év is tényleges termékmozgás nélkül múlt el Észak-Korea és Magyarország között. Tavaly például 1,6 millió forintnyi behozatalt és csak nyolcszázezer forintnyi kivitelt rögzített a KSH. A kérdés már csak az, miben materializálódik a bevitel és a kivitel. 

(Borítókép: MTI / EPA / KCNA)