Néhány hete megbukott a Nemzeti Liberálisok, a Mentsétek meg Romániát és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség adta, Florin Citu miniszterelnök vezette kormánykoalíció. Az ügyvivő csonka kormány viszont olyat kényszerül lépni, ami a rendszerváltás óta elképzelhetetlen.
Október közepén, a romániai járvány harmadik hullámának a legsúlyosabb időszakában, maradt politikai vezetés nélkül a szomszédos húszmillió lakosú Románia. A Nemzeti Liberálisok (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányt buktatók között olyan ellenzéki pártok voltak, amelyek ideológiailag fényévekre vannak egymástól. A Szociáldemokraták (PSD) a rendszerváltással átmentett utódpárt, a kormányból korábban kiugrott USL - a Mentsétek meg Romániát - utcai tüntetésekből verbuválódott rendszerkritikus szövetség, illetve a román nacionalizmus megtestesítői az AUR - a Románok Egyesüléséért Szövetség fogtak össze, hogy egyetlen szándékkal: azonnali hatállyal meneszteni Florin Citu miniszterelnököt.
Az, hogy az ellenszenv milyen egységbe kovácsolta a friss ellenzéki szövetséget jól mutatja, hogy a szocdemek (PSD) bizalmatlansági indítványát, amelyet az Állítsuk meg a szegénységet, a drágulásokat és a büntetőügyeseket - Le a Cîţu-kormánnyal! - címmel indítványoztak, a jelenlévő 379 képviselő közül 281 képviselő és szenátor szavazta meg.
A kormányválságot, majd végül a Citu kabinet bukását a miniszterelnökkel nyílt konfliktusba keveredő, a kormányból szeptember elején kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idézte elő, és a bizalmatlansági indítvány megszavazásával bizonyították, hogy az USR nélkül a Cîțu-kabinet maradékának nincs parlamenti támogatása.
A Nemzeti Liberálisok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megtarthatták a minisztériumokat, illetve ők adták a szakértői kormányt, és annak vezetőjét is, a korábbi védelmi miniszter Nicolae Ciuca személyében. Ez a megbízás kérészéletűnek bizonyult, nemcsak a nagyon kemény külső támadások miatt, hanem a Nemzeti Liberálisok országos tanácsa is egyöntetűen elutasította a volt védelmi miniszter kormányalakításhoz való jogát. A politikai válság a járványkezelésben is megmutatkozott, Romániát ugyanis a világ élvonalába repítették az esetszámok, a kórházak a kapacitásuk végéhez értek, Magyarország hathatós beavatkozására is szükség volt a fertőzöttek kezelésében.
Azóta számtalan forgatókönyv látott napvilágot, ezek a következők voltak:
Úgy tűnik, hogy mára már csak a nagykoalíciónak van igazi esélye. A politikai tétlenséget kihasználva az AUR (a szélsőjobboldali román nacionalista párt) bejelentette, hogy aláírást kezdeményez Klaus Iohannis államelnök azonnali leváltására, utcai tüntetéseket is kilátásba helyezve. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) emiatt is, megkezdte a tárgyalásokat a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) egy, a nemzeti kisebbségek frakciója által is támogatott nagykoalíció felállítására. Kelemen Hunor a közösségi oldalán tájékoztatva úgy véli:
Ennek csak akkor és csak azért van értelme, ha alkotmányos reformokat lehet végrehajtani – a parlamentáris köztársaság bevezetése egy ilyen fontos cél lehet
- fogalmazott az RMDSZ elnöke. Mindeközben a Szociáldemokraták (PSD) országos tanácsa is jóváhagyta, hogy vezetői tárgyalásokat kezdjenek a PNL-vel, az RMDSZ-szel és a kisebbségek frakciójával egy nagykoalíciós kormány felállításáról. A Nemzeti Liberálisok választmánya is felhatalmazást adott vezetőinek, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat, viszont teljesíthetetlen kitételekhez kötik az együttműködést. A PNL ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is ők adják a miniszterelnököt, az előző - PNL, RMDSZ, USR - koalícióban megfogalmazott és életbe léptetni kívánt Nemzeti Helyreállítási Terv, a pénzügyi stabilitás jegyében megkezdett bér-, és nyugdíjreform, illetve az igazságügy átalakításának folytatását kérik a szövetségért.
A Nemzeti Liberálisok (PNL) háza táján napról napra nő a feszültség. A nagykoalíció ötletét elvető Ludovic Orbant, a PNL korábbi párt vezetőjét, volt miniszterelnököt 30 év politikai pályafutás után kizárják a pártból. A PNL fegyelmi bizottsága már elküldte a kizárásról szóló dokumentumokat a párt országos tanácsának, ahol 31, Orbán távozását támogató igen született, két tartózkodás és két ellenszavazat mellett. Ludovic Orban bűne többek között Klaus Iohannis államelnök folyamatos bírálata és a leköszönő miniszterelnök Florin Citu ellenlábasa is volt a pártban, kritizálta a kormányfőt, amiért kormánykoalícióba hívta az USR-t, a Mentsétek meg Romániát liberális alakulatot.
A Szociáldemokraták (PSD) is nyilvánosságra hozták célkitűzéseiket, és többek között sürgős pénzügyi beavatkozást javasolnak az egészségügy területén, és a tárcát is ők követelik. A PSD kormányfő jelöltet is megnevezett, nem értve egyet azzal, hogy csak a Nemzeti Liberálisok adhassanak miniszterelnököt. Így egy hárompárti rotáció körvonalazódik, úgy, hogy egy meghatározott ideig az RMDSZ-nek, a PSD-nek, vagy a PNL-nek is lesz miniszterelnöke. A pártok egy konszenzusos, független jelölt személyét is elfogadnák, jelenleg azonban erre van talán a legkevesebb esély.
A szövetségi politika céljait összehangolni még így is eltarthat néhány hónapig.
(Borítókép: A bukaresti parlament épülete. Fotó: Francisco Calvino / Moment Editorial / Getty Images)