Szaif al-Iszlám Kadhafi, a megbuktatott líbiai zsarnok második fia is indul a december 24-re tervezett elnökválasztáson. Rajta kívül valószínűleg ringbe száll a keleti erők katonai parancsnoka, a törvényhozás elnöke, a volt belügyminiszter, sőt talán a kormányfő is.
Több évnyi aknamunka és hónapokig tartó találgatás után előbukkant az árnyékból a megbuktatott líbiai diktátor, Moammer Kadhafi ezredes fia és egykor kijelölt trónörököse, aki bejelentette: indul az elnökválasztáson Líbiában.
Szaif al-Iszlám egykor reformista arca volt a Kadhafi-rezsimnek, mielőtt segített apjának letörni az ellenzéki lázadókat az arab tavaszban, 2011-ben. Indulása nem váratlan, hisz már májusban belengette, hogy érdekli a poszt. Újbóli felbukkanása mégis zavart keltett a választások megtartására irányuló, amúgy is törékeny erőfeszítésekben, amelyek a nemzetközi szereplők és a líbiaiak reményei szerint a következő fontos lépést jelentik majd Líbiában a polgárháború és a káosz éveiből a béke és a stabilitás felé vezető úton – állapította meg a New York Times.
A választási folyamat a minap kapott új lendületet, amikor a nagyhatalmak képviselői Párizsban találkoztak a líbiai vezetőkkel, hogy megerősítsék elkötelezettségüket a december 24-re tervezett elnöki és parlamenti szavazások megtartása mellett.
A voksolás egyelőre több mint képlékeny. Líbiában ugyanis még mindig nem tudtak megállapodni a szavazás alapszabályairól: a választási törvényről, az elnöki és a parlamenti választások egyidejű megtartásáról, de még az időpontról sem.
Mohamed Menfi, a líbiai elnöki tanács elnöke, Párizsban kijelentette, hogy támogatja az elnökválasztás december 24-i kiírását, ugyanakkor az ország miniszterelnöke, Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh szerint ezt tarthatatlan.
Korábbi ígérete ellenére tudniillik ő is indulni kíván az elnökválasztáson. További valószínűsíthető jelöltek: Halifa Haftar tábornok, a líbiai keleti erőket vezető katonai parancsnok; Aguila Száleh, a parlament elnöke és Fati Basaga volt belügyminiszter.
Mindannyiuk rettegett kihívója lehet Kadhafi junior, aki a déli Szabha városában nyújtotta be jelölését – hagyományos líbiai köntösben és turbánban. Ez volt évek óta az első nyilvános szereplése volt a líbiaiak körében.
#VIDEO: Saif Al-Islam Al-Gaddafi submits his candidacy for #Libya's Presidential elections
— Saudi Gazette (@Saudi_Gazette) November 14, 2021
pic.twitter.com/1AHBzcWoNx
A győzelemtől függetlenül Kadhafi junior figyelemre méltó visszatérése, és újbóli felemelkedése azt tükrözi, hogy Líbiában mennyire megváltoztak az idők, amióta a lázadók 2011-ben elfogták őt és megölték apját. Miközben az országot polgárháború sújtotta, és végül Líbia kettészakadt a rivális keleti és nyugati kormányok között, Kadhafi fogságban maradt, ráadásul a hágai Nemzetközi Törvényszék körözi – még mindig – a felkelés során elkövetett háborús bűnök gyanújával.
„Eléggé lehangoló képet” fest a választásokról, hogy a jelöltek egyikét nemzetközi bíróság üldözi, a másik pedig „egy hadúr” – szögezte le egy líbiai elemző. Haftar tábornokot ugyanis egy amerikai bíróságon fogták perbe, amiért a háború alatt líbiaiakat kínzott – emlékeztetett Emadeddin Badi.
A Kadhafi és Haftar elleni vádak miatt a líbiai katonai ügyész bejelentette: arra kérte az ország választási bizottságát, hogy mindkettőjük jelölését állítsa le esetük tisztázásáig.
Az ezredesnek hét fia volt, és egy lánya. A Kadhafi-fiúk legalább annyira különcnek bizonyultak, mint allűrjeiről is ismert apjuk: volt, aki korábban a Serie A-ban játszott focistaként, egy másik orosz katonai akadémián tanult, és volt, aki még apjával is szembefordult egy időben. Kadhafival együtt a családja is bukott.
Kadhafi második legidősebb fia, az elnökválasztáson most induló Szaif al-Iszlám sokáig mérsékelt figurának tűnt – például a civil szervezetek fontosságáról írta a szakdolgozatát Londonban. Az 1972-ben született fiúnak a kétezres évek elején kezdődött közéleti szerepvállalása azzal kecsegtett, hogy kissé felenged a líbiai rezsim is. Az ország közeledett a Nyugathoz; lekerült a terrorizmussal vádolt országok listájáról, sőt, az USA egyik legfőbb muszlim szövetségese lett a terror elleni háborúban. Tripoli sorra látott vendégül olyan hatalmasságokat, mint a brit miniszterelnök, a francia köztársasági elnök vagy az amerikai külügyminiszter.
Az arab tavasz rügybe fakadásakor, 2011 elején Szaifot tolta előtérbe a diktátor a családból, aki a róla korábban kialakult képnek ellentmondva már első tévébeszédében a felkelőket fenyegette, kinyilatkoztatása másnapján pedig el is szabadult a pokol, és véres harcok robbantak ki több városban. Hamar kiderült, hogy Szaif nem lesz alkalmas a közvetítő vagy kompromisszumos vezető szerepére, hiszen a neve véres megtorlásokkal forrt össze. A hírek arról szóltak, hogy bátyjával együtt őt is elfogták a felkelők, de egy éjjel váratlanul megjelent az újságírók között, hogy bizonyítsa, ez nem igaz. Utána nyoma veszett.
A líbiaiak évekig nem tudták, hogy Kadhafi junior él vagy halott. A 2017-ben csendben kiszabadult férfi az elmúlt éveket a nyilvánosságtól elzárkózva töltötte.
Az ENSZ újraegyesítési erőfeszítései teremtették meg annak a lehetőségét, hogy ismét a rivaldafénybe kerüljön, bár elemzők szerint kétséges, hogy képes-e széles körű támogatást szerezni.
Csak a káosz, a harcok és a jogsértések folyamatos ismétlődése várható
– véli a 47 éves Mohamed Dukali, a líbiai fővárosban, Tripoliban dolgozó kormányzati alkalmazott, aki hozzátette: bár úgy érzi, Kadhafinak nincsenek ötletei az ország megmentésére, barátai és rokonai közül sokan támogatnák a volt diktátor fiát.
Vélhetően azért, mert neve esélyt jelent arra, hogy elfeledjék az eltelt évtized zűrzavarát és erőszakos cselekményeit, miközben olyan potenciálisan egyesítő személyiséget látnak benne, aki a felkelés előtti stabilabb napokra emlékezteti őket.
A párizsi konferencián – amelyen részt vett a vendéglátó Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Kamala Harris amerikai alelnök – annak a több ezer külföldi harcosnak és zsoldosnak is üzentek, akiket mások mellett Oroszország és Törökország küldött Líbiába. Több mint egy évvel az ország keleti és nyugati frakciói közötti legutóbbi harcok befejezése után még mindig ott állomásoznak.
Jóllehet Haftar tábornok bejelentette, hogy háromszáz, az ő oldalán harcoló zsoldos egy még ki nem jelölt időpontban távozik, a Líbiában maradók veszélyeztetik a törékeny tűzszünetet és a választásokat, amelyek épp a tűzszüneten alapulnak.
Az ENSZ becslése szerint a külföldi harcosok száma húszezerre tehető. Néhányan a Wagner-csoport orosz magánbiztonsági cégtől, valamint Csádból, Szudánból és Szíriából érkeztek.
Az európai hatalmak és az Egyesült Államok nyomása ellenére Oroszország és Törökország, amelyeknek bérencei az egymással szemben álló feleket támogatták, továbbra sem hajlandó kivonni embereit.
(Borítókép: Szaif al-Iszlám Kadhafi (b) Líbiában 2021. november 14-én. Fotó: STRINGER / libyan High National Electoral Comission FB Page / AFP)