Nem nálunk kezdődött a maszkos leleplezések kora, az Anonymous-csoport aktivitása másutt is megosztja a közvéleményt. Egyesek szerint pusztán csínytevés, amit művelnek, mások szerint néha rosszindulatú kiberterroristaként viselkednek, ami után több országban egyenesen hatósági hadjáratot indítottak ellenük.
Az Anonymous közössége 2016 márciusában közzétette Donald Trump republikánus elnökjelölt társadalombiztosítási számát (az Egyesült Államokban ez a legfontosabb azonosítási információ), mobilszámát és más személyes adatait.
Az érintettek számára sok bosszúságot okozó hekkerek csoportja azonban sokkal korábban, még 2003-ban alakult meg a 4chan portálján, és magát egy decentralizált nemzetközi mozgalomnak nevezi.
A tagok közül néhány a V mint vérbosszú című képregényből ismert Guy Fawkes-maszkot visel. A jellegzetes bajszáról elhíresült, a 16. században élt angol katona ma az igazság bajnokaként él az emlékezetben.
Az Anonymous egyik első nagy megnyilvánulása a Chanology-projekt fedőnevű, a Szcientológiai Egyház elleni össztűz volt 2008-ban, azok után, hogy a Gawker közzétett egy videót, amelyben a szcientológusok jeles híve, Tom Cruise a vallást magasztalta.
Az egyház a szerzői jogok megsértésével vádolta meg a portált, mire a 4chan felhasználói látványos megtorlásba kezdtek.
Telefonüzenetekkel árasztották az egyház ügyfélszolgálatát; színfekete faxokat küldtek, hogy elpazarolják a tintapatronokat, és túlterheléses támadásokat indítottak a szcientológusok honlapjai ellen.
„A követőitek és az egész emberiség érdekében – a kacaj célzatával – ki fogunk űzni titeket az internetről” – üzente az Anonok egy csoportja egy videóban a DDoS-támadások idején.
Az amorf csoportnak bárki tagja lehet, aki az Anonymous védjegyet kívánja használni ügyének képviseletére – idézett az ABC egy internetes aktivistát, aki korábban az Anonymous tagja volt.
Gregg Housh szerint az Anonymoust úgy alakították, hogy bárki használhassa és elfogadhassa működését. A bemutatkozás pusztán formalitás.
Gyakorlatilag semmilyen ellenőrzés nem folyik.
Az Anonymoushoz csatlakozó amerikaiak például hovatartozásuktól függetlenül széles skálán mozognak. Housh szerint a tagok között vannak nők, férfiak, demokraták, republikánusok, fiatalok, idősek, különböző fajú és nemzetiségű emberek.
Az úgynevezett közösséget – egykori tagja szerint – általánosítható szándék ösztönzi cselekvésre: például a cenzúra elleni küzdelem, a szólásszabadság előmozdítása vagy éppen a kormányzati ellenőrzés elleni fellépés.
Az „elnyomásellenesség” talán az egyetlen vezérelv – véli Housh.
Elmondta, hogy mivel nincsenek taglisták, hírlevelek vagy alosztályok, az emberek két elsődleges úton szerveződnek: korábbi kapcsolataik révén, illetve a másik módszer, ha valakinek ötlete támad, mozgósíthat másokat, akikkel egy chatcsoportban vitathatja meg a részleteket.
„A javaslattól függően csoportosulnak az emberek az ötletgazda körül” – mondta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a csoport nem minden tagja ért egyet minden, a csoport nevében tett intézkedéssel.
„Nem hiszem, hogy találsz olyan Anont, aki ne lenne felháborodva legalább egy művelet miatt” – emlékeztetett a csoport demokratikus elveire Housh.
Az Anonymous hacktivizmusának célpontjai közé tartoztak a többi között az Egyesült Államok, Izrael, Tunézia, Uganda és más országok kormányszervei; az Iszlám Állam; gyermekpornográf oldalak; szerzői jogvédő ügynökségek; a Westboro Baptista Egyház; valamint olyan vállalatok, mint a PayPal, a MasterCard, a Visa vagy a Sony.
Több tucat azonosított tagjukat tartóztatták le kibertámadásokért az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Hollandiában, Spanyolországban, Indiában és Törökországban.
Értékelésük végletesen eltérő. Támogatói „szabadságharcosoknak” és digitális Robin Hoodoknak nevezik a csoportot, míg a kritikusok „kiberterroristáknak” minősítették őket. A Time amerikai hírmagazin mindenesetre 2012-ben az Anonymoust a világ száz legbefolyásosabbja közé sorolta.
A kanadai Aubrey Cottle az az internetes tréfamester, aki a kétezres évek elején megalapította az Anonymous nevű, hekkerekből és aktivistákból álló amorf kollektíváját, amely kiberháborút folytat az elnyomás és a korrupció ellen, továbbá olyan intézmények ellen, mint a szcientológiai egyház, a Westboro Baptista Egyház és legutóbb pedig a rendőrség – fedte fel 2020 elején az Atlantic.
„Az Anonymous az élet minden területén jelen van” – jelentkezett hónapokkal később maga Cottle a Redditen közzétett bejegyzésében. „A leghírhedtebb nyilvánvalóan a hekkertípus, ugyanakkor ugyanilyen fontosak azok is, akik online mozgósítanak és terjesztik a tudatosságot, kutatást végeznek, és ily módon együttműködnek. Ha van véleményed, segíthetsz az Anonymousnak” – üzente az alapító.
Az Anonymous akciói 2018-ra látványosan csökkentek, aztán a csoport 2020-ban újra felbukkant, hogy támogassa a George Floyd megölése miatt kirobbant tüntetéseket és például a BLM-mozgalmat.
(Borítókép: Bilgin S. Sasmaz / Anadolu Agency / Getty Images)