Harmincéves fennállása alatt első ízben nem fog elfogadni közös zárónyilatkozatot brüsszeli találkozója után az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló Európai Gazdasági Térség (EGT). A közlemény kiadását Magyarország akadályozza meg – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a Népszava.

A magyar vétó valószínűleg amiatt van, mert Norvégia a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást Magyarországnak a Norvég Alapból. A 77 milliárd forintos forráshoz azért nem juthattunk hozzá, mert a pénz civileknek járó részét egy, a hatóságoktól független szervezetnek kell kezelnie, a pályázatot megnyerő Ökotárs Alapítványt azonban a magyar kormány nem fogadta el. Ez egyébként csupán a támogatási pénz töredékére vonatkozik.

A kormány később rendeletbe is foglalta, hogy az összeg „jár” Magyarországnak, a Norvég Királyság tartozik nekünk.

A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz

– fogalmazott egy diplomata.

Az Európai Gazdasági Térség országainak képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban, a tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni. Minden döntést egyhangúan kell meghozniuk, így egyetlen ország ellenállása elég egy nyilatkozat zátonyra futtatásához.

A Norvég Alapról azt kell tudni, hogy három olyan ország hozta létre – Norvégia, Izland és Liechtenstein –, amely annak ellenére csatlakozhatott az EGT-hez, vagyis az Európai Gazdasági Térséghez, hogy nem léptek be az Európai Unióba. Így a közös költségvetéshez nem járulnak hozzá, miközben élvezik az uniós piac előnyeit. Ezért vállalták, hogy támogatást nyújtanak a 2004-ben csatlakozott tagállamok felzárkóztatásának költségeihez.

(Borítókép: Szijjártó Péter és Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 22-én. Fotó: Lajos Soós / MTI)