A török líra a héten új mélypontra zuhant az amerikai dollárral és az euróval szemben. Elemzők szerint a nemzeti valuta elértéktelenedését az alacsony kamatok és a Recep Tayyip Erdoğan elnök által preferált olcsó pénz politikája váltotta ki.
A feltörekvő piacokon a török líra messze a legrosszabbul teljesítő piaci deviza az idén. Az év eleje óta 45 százalékot veszített az értékéből, ennek több mint egyharmadát, 17 százalékot csak a múlt hét eleje óta.
A felelőtlen monetáris lazítás és az alacsony kamatok gerjesztik a folyamatokat – hangoztatják a szakértők, akik arra is emlékeztetnek, hogy az elnök politikai nyomást gyakorol a jegybankra.
Az átlagpolgárok a vesztesei az elszabaduló inflációnak, amely elkeserítheti a társadalmat. A pénzhígulás Törökországban az idén megközelítette a 20 százalékot, ezzel egyidejűleg pedig a líra leértékelődése felemésztette az emberek fizetését és megtakarításait.
Erdoğan mégis makacsul védi a közelmúltban eszközölt drasztikus kamatcsökkentést, és kiáll „gazdasági szabadságharca” mellett, holott az ortodoxabb közgazdászok óva intenek ettől a megközelítéstől.
Az elnök által a múlt hónapban kirúgott Semih Tümen volt jegybankelnök-helyettes a Twitteren azt írta: fel kell hagyni az irracionális kísérlettel, amelynek semmi esélye a sikerre, ehelyett vissza kell térni ahhoz a céltudatos politikához, amely megóvja a török líra értékét és a török nép jólétét.
Başarı şansı olmayan bu irrasyonel deneyi bir an önce terkedip Türk lirasının değerini koruyacak, Türk halkının refahını gözetecek kaliteli politikalara bir an önce dönmemiz gerekiyor.
— Semih Tümen (@SemihTumen) November 23, 2021
Bunu nasıl yapacağımızı yeniden hatırlamakta fayda var* https://t.co/9qJExWeDbZ
Tümen menesztésének hírére egyébként a líra 15 százalékot gyengült. Értékvesztése a feltörekvő piacokat is megingatta. Részben a forint árfolyamesése is a török valuta negatív kilengésével magyarázható.
Erdoğan szeptember óta három kamatcsökkentésre sarkallta a török központi bankot, legutóbb a múlt héten – emlékeztet a BBC. Az intézkedés azonban az inflációt hevítette.
Összehasonlításul: eközben Magyarországon a jegybank alig egy hét alatt kétszer is kamatemelésre kényszerült. A másodiknak meg is lett az eredménye – a forint erősödni kezdett.
A befektetői bizalom megingása dacára az elnök váltig kitart politikája mellett. Azzal érvel, hogy a magas kamatlábak nem fogják csökkenteni az inflációt. Az unortodox nézetet évek óta ismételgeti.
Elvetem azt a politikát, amely gyengíti az országot, munkanélküliségre, éhezésre és szegénységre ítéli népünket
– mondta a kabinet hét eleji ülése után, holott épp az ő „gazdaságpolitikája” taszítja nyomorba az embereket.
Az elnök és szövetségesei szerint az alacsonyabb kamatlábak fellendítik a török exportot, a beruházásokat, és munkahelyeket teremtenek. Sok közgazdász szerint azonban a kamatcsökkentés meggondolatlan.
A november 23-án jegyzett zuhanás volt a líra legsúlyosabb bukása a 2018-as valutaválság tetőzése óta, ami szinte páratlan recessziót váltott ki, majd három évig tartó szerény gazdasági növekedést és két számjegyű inflációt vont maga után.
Noha a líra aznap délután némileg magára talált, az elmúlt 11 nap volt a legrosszabb vesszőfutása 1999 óta.
Elemzők szerint a súlyosabb gazdasági válság elkerülése érdekében hamarosan sürgősségi eljárásban kell majd kamatot emelni.
A török alapkamat 2022 első negyedévének végére 19 százalék körüli szintre emelkedhet – véli a francia Société Générale befektetési bank. Jelenleg Törökország irányadó kamatlába 15 százalékos.
Erdoğan azonban a kivárásra játszik, és csak egy „töréspont” bekövetkezte után fogja beadni a derekát – legalábbis ezt gondolja a Brown Brothers Harriman Reutersnek nyilatkozó globális piaci stratégája.
Turkey's lira nose-dived 15% in its second-worst day ever after President Tayyip Erdogan defended recent sharp rate cuts, and vowed to win his ‘economic war of independence' despite widespread criticism and pleas to reverse course https://t.co/8MBSftQJOT pic.twitter.com/pC3j9seoQP
— Reuters (@Reuters) November 23, 2021
„Jelenleg a helyiek elégedettnek tűnnek, és dollárjaikat a helyi bankrendszerben tartják. Ha elkezdik máshová, Németországba, Ausztriába vinni a pénzüket, az már egy másik történet” – mondta Ilan Solot.
Ekkor már nem lesz elegendő dollártartalék a helyzet kezelésére, és akkor következhet majd be a valódi valutaválság – hangoztatta a szakértő.
(Borítókép: Bank és pénzváltó Isztambulban 2021. november 20-án. Fotó: Diego Cupolo / NurPhoto / Getty Images)