A kormány bukását hozta Kazahsztánban, hogy több mint kétszeresére ugrott az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz (LPG) ára azt követően, hogy a hatalom feloldotta az árplafont január elsején. Ezzel egyidőben tüntetések kezdődtek országszerte, a legnagyobb város, Almati gyakorlatilag háborús övezetté alakult. Az országban befagyaszthatják a közüzemi szolgáltatások árát.
A miniszterelnök lemondása egyben a teljes kormány lemondását is jelenti, ami azonban ügyvivőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Kasszim-Jomart Tokajev elnök elfogadta a miniszterelnök és a kormány lemondását, Alihan Szmailovot, eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. Tokajevet az a Nurszultan Nazarbajev választotta ki, aki már a Szovjetunióban is vezető politikus volt, a Kazah Kommunista Párt első titkára, az önálló Kazahsztán első elnöke volt 2019-es lemondásáig. Mindmáig nagy hatalommal bír a kazah közéletben, az ország a tiszteletére fővárosát, Nur-Szultant (korábban Asztana) is róla nevezte el.
A hatóságok kedden késő este könnygázt vetettek be a közép-ázsiai ország legnagyobb városa, Almati főterén összegyűlt több száz fős tüntető tömeg feloszlatására. A tüntetésekről itt írtunk bővebben.
Kazahsztánt eddig politikailag stabil és szigorúan ellenőrzött országként tartották számon, amit a volt szovjet köztársaság arra használt fel, hogy függetlenségének három évtizede alatt több száz milliárd dollár külföldi befektetést vonzzon olaj- és fémiparába. A legutóbbi tüntetések megingatták ezt a képet Kazahsztánról.
Tokajev arra utasította a megbízott minisztereket és a tartományi kormányzókat, hogy állítsák vissza a cseppfolyósított gáz (LPG) árának ellenőrzését, és terjesszék ki azt a benzinre, a gázolajra és más „társadalmilag fontos” fogyasztási cikkekre is. Utasította továbbá az ügyvivő kormányt, hogy dolgozzon ki egy személyi csődtörvényt, és fontolja meg a közüzemi szolgáltatások árának befagyasztását, valamint a szegény családok lakbértámogatását. Elmondta, hogy a helyzet javul a tüntetések sújtotta városokban és településeken, miután kihirdették a kijárási tilalmat is magában foglaló szükségállapotot.
A tüntetések vasárnap kezdődtek a kőolajtermelő, nyugati Mangisztau tartományban. Ennek oka az volt, hogy egy nappal korábban feloldották a cseppfolyósított gáz – a népszerű üzemanyag – árplafonját, ami után annak ára több mint kétszeresére emelkedett.
Tokajev rendkívüli állapotot hirdetett ki Almatiban és Mangisztauban, és azt mondta, hogy belföldi és külföldi provokátorok állnak az erőszakos cselekmények mögött.
A belügyminisztérium azt közölte, hogy Almatin kívül a déli városokban, Simkentben és Tarazban is kormányépületeket támadtak meg éjszaka, az összecsapásokban 95 rendőr megsérült. Több mint 200 embert vettek őrizetbe.
Almati polgármestere, Bakitzsan Szagintajev a lakosokhoz intézett beszédében azt mondta, hogy a városban a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, és a biztonsági erők őrizetbe veszik a provokátorokat és a szélsőségeseket.
Egyes jelentések alapján országos méretűvé váltak a tüntetések, több városban is utcára vonultak a rezsimellenesek. Az üzemanyag árának emelkedése az ország nyugati feléből indult, majd begyűrűzött szinte mindenhová.
Kazahsztán autokráciaként működik, így nem meglepő, hogy a Guardian helyszíni beszámolója szerint a mobilinternet leállt, az üzenetküldő alkalmazásokat pedig blokkolták. A demonstrációk a hétvégén Zanaozen városában kezdődtek, ugyanazon a helyen, ahol 2011 decemberében a rendőrök tüzet nyitottak tüntetőkre, és legalább 16 ember életét veszítette.
Almatiban és Mangisztau tartományban szükségállapotot hirdettek, ami két hétig tart.
(Borítókép: Ég egy rendőrségi jármű, miközben a tüntetők összecsapnak a rohamrendőrökkel Almati központjában 2022. január 4-én. Fotó: MTI / AP / Vladimir Tretyakov)