Nem sikerül önállóan a rendteremtés, ezért kérnek segítséget a kazahok a keleti NATO-tól. Az országban szükségállapot van, az internet gyakorlatilag leállt.
A Reuters hírügynökség jelentése szerint a rendőrök több tucat „rendbontót” megöltek Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban. Hajnalban páncélozott szállítójárművek és rendfenntartók vették körbe azt a több száz embert, akik a kormány politikája ellen tiltakoznak már harmadik napja a főtéren. Később a városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és a felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület „megtisztítását” a zavargásokat szítóktól – ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében.
E szerint mintegy 300, zöld egyenruhát, illetve maszkot viselő katona elkezdte bekeríteni a teret, és a civileket a kordon mögé szorították. Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül. A kazah belügyminisztérium közlése szerint az eddigi összecsapásokban a biztonsági erők legalább nyolc tagja életét vesztette, és 317-en megsebesültek.
Éjszaka közigazgatási épületeket és az almati rendőrkapitányságot is támadták meg. Többtucatnyi támadót „likvidáltak”, személyazonosságuk megállapítása folyamatban van – közölte Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője a Khabar-24 televízióban.
Reggel a Kazah Nemzeti Bank közölte, hogy az országban nem nyitnak ki a bankfiókok, mert így akarják megóvni alkalmazottaikat. Valószínűleg a döntés mögött inkább az húzódik meg, hogy éjjel sokfelé törték fel és fosztották ki az ATM-eket. Ezzel együtt Almatiban sok bevásárlóközpontot és üzletet is kifosztottak, köztük egy fegyverkereskedést is.
Orosz irányítás mellett érkeznek csapatok Kazahsztánba a rendteremtéshez, miután Kasszim-Jomart Tokajev elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (KBSZSZ) kért segítséget. Ez az 1992-ben alakult szervezet, amelyet szoktak keleti NATO-ként vagy Taskenti Paktumként is nevezni, a Szovjetunió hat utódállamát tömöríti. A tagok: Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán.
Az elnök csütörtök hajnali televíziós beszédében jelentette be a segítségkérést. Előzőleg a KBSZSZ soros elnökségét betöltő örmény kormányfő közösségi oldalán erősítette meg, hogy a szervezet valóban küld közös békefenntartó erőket Kazahsztánba, de csak egy átmeneti időre. Tádzsikisztán azonnal jelezte: kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) keretében.
A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a kirgiz hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba. Az örmény külügyminisztérium közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, melyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
A közép-ázsiai országban
a zavargásokat az váltotta ki, hogy a legtöbb gépkocsi által üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz (LPG) árának maximálását január elsejei hatállyal eltörölték,
így az rögtön több mint duplájára ugrott, 50 tengéről (36 forintról) 120 tengére (88 forintra). Ezzel egy időben tüntetések kezdődtek országszerte, a legnagyobb város, Almati gyakorlatilag háborús övezetté alakult.
Átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az autógáz (LPG) árát - közölte a kazah kormány sajtószolgálata. A bejelentés szerint 180 napos árplafont állapítottak meg a kazahsztáni benzinkutaknál a járművek tankolására szolgáló LPG esetében, az LPG literenkénti ára 50-75 tenge között változik majd régiónként.
Kazahsztánban a járműpark egy jelentős része LPG üzemű. Az AI-80 osztályú benzinfajta esetében literenként 89 tenge, az AI-92 és AI-93 osztályú benzinnél 182 tenge, az AI-95 osztálynál pedig 215 tenge literenkénti maximális árat állapítottak meg. A gázolaj kiskereskedelmi maximális árait szintén régiónként határozzák meg: 230 tenge és 260 tenge között literenként.
A kialakult helyzetben a miniszterelnök és a teljes kormány lemondott, azonban ügyvivőként hivatalban maradnak az új kabinet megalakulásáig.
Kazahsztánt eddig politikailag stabil és szigorúan ellenőrzött országként tartották számon, amit a volt szovjetköztársaság arra használt fel, hogy függetlenségének három évtizede alatt több száz milliárd dollár külföldi befektetést vonzzon olaj- és fémiparába. A legutóbbi tüntetések megingatták ezt a képet.
Tokajev elnök - két hétre - az egész országban szükségállapotot és kijárási tilalmat vezetett be.
(Borítókép: Rohamrendőrök összecsapnak a tüntetőkkel Almati központjában 2022. január 4-én. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a kormány feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, aminek következtében megemelkedett a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök este rendkívüli állapotot hirdetett ki a tömegtüntetések által legerősebben érintett nyugati Mangisztau megyében és Almati városában. Fotó: Vladimir Tretyakov / MTI / AP)