Beszédet tartott Kaszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni elnök, miután a rendfenntartó erők figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak a zavargó tömegre. Az elnök beismerte, ő adta ki a tűzparancsot. Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy nem fognak terroristákkal tárgyalni.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni elnök közölte, hogy ő utasította a rendfenntartó szerveket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet a zavargókra.
Parancsot adtam a rendfenntartó szerveknek és a hadseregnek, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet
– mondta pénteken az ország lakosságához intézett beszédében a kazah elnök. Beszédében elmondta, hogy a kazah hatóságoknak nem áll szándékában tárgyalni a terroristákkal.
Milyen tárgyalásokat lehet folytatni bűnözőkkel, gyilkosokkal? Fegyveres és kiképzett banditákkal kellett megküzdenünk
– tette hozzá Tokajev, aki megjegyezte, hogy „helyi és külföldi banditákról” beszélünk, ezért „meg kell semmisíteni őket, és ez a közeljövőben meg fog történni”. A rendfenntartó erők készen állnak ennek a feladatnak a teljesítésére – hangsúlyozta az elnök. Tokajev hangsúlyozta, hogy mintegy 20 ezer bandita támadott Almatiban.
Az elnök elmondta, hogy a fegyveresek mellett „ideológiai szabotázsra kiképzett” és „emberi kedélyek manipulálására alkalmas” szakemberek is vannak, akik ügyesen használják az információs teret, ezt kihasználva pedig hamis információkat terjesztenek. A Nemzetbiztonsági Bizottság és a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indított az ügyben – jelentette ki.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az elnök hangsúlyozta, hogy a kazah hatóságok lépései nem irányulnak sem az emberi jogok, sem pedig a szabadságjogok ellen. Hozzátette, hogy a tüntetők minden békés úton előterjesztett követelését meghallgatták a hatóságok.
A párbeszéd eredményeként kompromisszum született. A társadalmi és gazdasági problémákra kidolgozzák a megoldásokat
– mondta az elnök.
Tokajev azt mondta, hogy „a szabad média és a külföldi erők” bűnrészesek lettek a kazahsztáni események kirobbantásában.
Támogató és lényegében felbujtó szerepet töltenek be a közrend megsértésében az úgynevezett szabad médiák és bizonyos külföldi erők, akik távol állnak multinacionális népünk alapvető érdekeitől. Túlzás nélkül elmondható, hogy ezek a felelőtlen lázítók cinkossá váltak a kazahsztáni zavargások kirobbantásában
– fogalmazott Tokajev. Hangsúlyozta, hogy az ilyen akciók jelentős károkat okoznak a gazdasági, társadalmi és politikai stabilitásban. „Keményen fogunk reagálni minden jogi vandalizmusra” – tette hozzá.
Tokajev elmondta, hogy az Oroszországot, Beloruszt, Tádzsikisztánt, Örményországot és Kazahsztánt tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (CSTO) békefenntartó erői megérkeztek Kazahsztánba. Az elnök megköszönte a katonai szövetség államfőinek, hogy segítettek a béketeremtésben.
Mint önök is tudják, a CSTO törvényi dokumentumainak főbb rendelkezései alapján Kazahsztán felkérte a részt vevő államok vezetőit, hogy segítsenek az alkotmányos rend megteremtésében
– mondta az államfő. Tokajev külön köszönetét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a gyors válaszért a segítségkérésre.
A helyi média értesülései szerint Almatiban több mint 70 fegyverest és 30 fosztogatót vettek őrizetbe, akik megtámadták a közigazgatási épületeket. A zavargásokkal összefüggésben összesen 3706 embert vettek őrizetbe a rendfenntartó szervek.
Kazahsztán Oroszország „hátsó udvarának” számít, ezért Moszkva képes teljes kontrollt gyakorolni felette – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője a Karc FM műsorában. Szerinte az Egyesült Államok és Kína biztosan nem fog beleszólni abba, hogy Vlagyimir Putyin hogyan rendezi a kialakult helyzetet. A katonai szakértő szerint egyfajta spontán éhséglázadás zajlik Kazahsztánban, ami komoly figyelmeztetés az országot vezető politikai elit számára.
Mint arról már beszámoltunk, a kazahsztáni Almatiban pénteken is folytatódtak az összecsapások, ezzel egy időben a kazah elnök azt mondta, hogy az alkotmányos rend nagyrészt helyreállt az ország minden régiójában. A belügyminisztérium közleménye szerint 26 fegyveres bűnözőt likvidáltak, és több mint háromezer embert őrizetbe vettek. A tüntetések kezdete óta 18 rendőr és nemzeti gárdista halt meg az összecsapásokban.
A legsúlyosabb helyzet Almatiban, az ország legnagyobb városában alakult ki, ahol folytatódott a lövöldözés a Köztársaság tér közelében. Több szétlőtt autó látható a területen, legalább kettőben holttestek vannak. A város más részein viszonylag nyugodt a helyzet, azonban szórványosan ott is hallani lövéseket.
Kazahsztán az ország három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta a legsúlyosabb zavargások színtere. A demonstrációkat az országban széleskörűen használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árának csaknem megduplázódása váltotta ki. A zavargások gyorsan átterjedtek az egész országra. A tüntetők rendkívül erőszakossá váltak, kormányépületeket gyújtottak fel, és több mint egy tucat rendfenntartót öltek meg.
Korábban az Index is beszámolt arról, hogy január 2-án tüntetések kezdődtek Kazahsztánban, az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, aminek halálos áldozatai is voltak.
Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. Egyben bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőihez az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A segítség gyorsan meg is érkezett az orosz féltől. Vlagyimir Piutyin orosz elnök már csütörtök délelőtt csapatokat és páncélozott járműveket küldött Kazahsztánba.
(Borítókép: Rohamrendőrök őrizetbe vesznek egy férfit Almatiban, Kazahsztánban 2022. január 5-én. Fotó: Pavel Mikheyev / Reuters)