Útelágazáshoz érkezett Varsó kedden: január 11-én jár le az Európai Bizottság által szabott határidő arra, hogy a lengyel kormány kifejtse, milyen lépéseket szándékozik tenni annak érdekében, hogy összhangba hozza igazságügyi rendszerét az Európai Unió Bíróságának határozatával. 

A bírói testület napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány a bíróság rendelkezésével szembemenve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését, ami az uniós törvényszék szerint veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és nem is összeegyeztethető az uniós joggal. 

Az októberi ítélet óta 70 millió euróra rúgott a bírság összege, amelyet november 3-tól, Varsó hivatalos értesítésétől számolnak. 

Varsó korábban közölte, hogy megszünteti a fegyelmi kamarát, de egyelőre nem részletezte, miképpen szándékozik ezt tenni, így a gyanú szerint nem is lesz belőle semmi. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a minap azt mondta, nem engednek az uniónak a kérdésben, mert az szerinte túllépte a hatáskörét. Ziobro lényegében országának alkotmánybíróságát visszhangozta, amely 2021. október 7-én kimondta, hogy az uniós jog, az Európai Unió Bíróságának a döntései nem élveznek elsőbbséget a lengyel joggal szemben.

Az Európai Bizottság közlése szerint fizetési felszólítást küldenek Varsónak, ha nem történik előrelépés az ügyben, és ha nem fizet a lengyel kormány, a brüsszeli testület felfüggesztheti az uniós források folyósítását. 

Eközben egy másik bírság is nyomja Varsó vállát: napi 500 ezer euróra büntette az Európai Unió Bírósága, amíg a kormány nem zárja be a Csehország és Lengyelország között feszültséget keltő turowi lignitbányát. 

És mindennek tetejében nagyban zajlik a jogállamisági mechanizmus ügye, amely lehetővé teszi, hogy a jogállamiság sérülése esetén Brüsszel visszatartsa az uniós kifizetéseket. Bár a dolog még bíróságok malmában őrlődik, miután Varsó és „szabadságharcos társa”, Budapest megtámadta a mechanizmust az uniós bíróságon, minden jel arra utal, hogy nem Lengyelország és Magyarország javára fog billenni a mérleg. 

Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság jogállamisági kifogásokra hivatkozva egyelőre nem is támogatja azt a gazdasági helyreállítási tervet, amelyet Magyarország adott le, és reformokat követel. A 2021-es jogállamisági jelentés szerint

• nincs garancia arra, hogy az ügyészség kivédheti a politikai befolyásolási kísérleteket, és a bírói függetlenség sem élvez védelmet, utóbbira példa a Kúria elnökének kinevezése;
• problematikus a jogbiztonság szempontjából, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen;
• a törvények gyakori módosítása miatt kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet;
• nem ellenőrzik megfelelően a vagyonnyilatkozatokat, a gyanút keltő vagyonszerzést csak büntetőeljárásban lehet kivizsgálni;
• a magas rangú tisztségviselők és közvetlen környezetük korrupció gyanúját keltő ügyeinek kivizsgálása igen korlátozottan folyik;
• kizárólag a közszférára korlátozódik a korrupcióellenes kormányzati program, több, kockázatosnak számító terület kimarad belőle;
• aggályokat kelt a Médiatanács felett gyakorolt politikai befolyás, a Klubrádió frekvenciapályázatának az esete, a kormányközeli médiának nyújtott állami támogatás és az is, hogy korlátozzák az újságírók hozzáférését a közérdekű adatokhoz;
• a koronavírus-járványra hivatkozva az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek hatályban, amíg a kormány máshogy nem dönt.

Az Orbán-kormány ellen állandó kifogás a demokratikus intézményrendszer leépítése a 2011-ben hatályba lépett Médiatörvénytől az utolsó pillanatban jegelt igazságügyi reformon át a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozásig, amelyet 2021. június 15-én fogadott el a fideszes többségű Országgyűlés.

(EUobserver)

(Borítókép:  Zbigniew Ziobro.  Fotó:  Karol Serewis / Gallo Images Poland / Getty Images)