Tudományos áttörésként ünnepelték, amikor a Marylandi Egyetem kórházának orvosai különleges engedélyt kaptak az amerikai egészségügyi hatóságoktól egy kísérleti műtétre, mondván, különben páciensük, az ötvenhét éves David Bennett meghalna, mert egészségi állapota annyira rossz, hogy emberi szív átültetésére már alkalmatlan. Ezért kilencórás műtéttel egy genetikailag módosított disznószívet ültettek a férfi szervezetébe, ami megmentette az életét, és megnyitotta az utat az ilyen jellegű transzplantációk elterjedéséhez, ami ezrek életét mentheti meg. 

És itt van a kutya elásva: kísérleti beavatkozásról beszélünk. Bennett tisztában volt azzal, hogy ez az utolsó esélye arra, hogy meghosszabbítsa az életét, ezért vállalta a kockázatot. Azóta köszöni, jól van, lábadozik. 

Ki dönti el, hogy ki szolgál rá az életre?

Bennett lelkiismerete azonban nem lehet tiszta, hiszen kerekesszékbe kényszerítette egykori ismerősét: 1988-ban hétszer szúrta meg késsel volt középiskolás társát.

Bennett fiatalemberként rajtakapta akkori feleségét egy bárban, amint a jóképű és izmos Edward Shumaker ölében ült. Vélhetően hirtelen felindulásból rátámadt a férfira, amikor háttal állt neki a biliárdasztalnál, és szanaszét szurkálta, úgy, hogy a helyszínen megbénult.

A bíróság tíz év szabadságvesztést rótt ki a súlyos testi sértés miatt, és kártérítésre kötelezte, de a sértett állítólag egy fityinget sem látott ebből. Edward szülei kölcsönt vettek fel, hogy biztosítani tudják az akadálymentesített életet fiuknak. 

Bennett hat évet töltött le a büntetéséből, majd miután kijött a börtönből, jó életet élt, családot alapított. Családi házban él, öt unoka büszke nagypapája. 

Áldozata azonban egy héttel negyvenegyedik születésnapja előtt, 2005-ben stroke-ot kapott, és két év nyomorúságos élet után elhunyt. Életéből tizenkilenc évet töltött lebénulva, családja szerint szenvedésben. Még csak huszonnégy volt, amikor Bennett megfosztotta az előtte álló teljes élettől. 

Éveken át tartó összetörtség és trauma volt, amivel a családomnak meg kellett küzdenie

– emlékezik vissza Leslie Shumaker Downey, Bennett áldozata, Edward nővére.

„Az orvostudományban az a fő elv, hogy mindenkit kezeljünk, aki beteg, függetlenül attól, hogy kiről van szó” – mondta Arthur Caplan, a New York-i Egyetem bioetikai professzora.

Nem az a dolgunk, hogy a bűnösöket a szentektől elkülönítsük. A bűnözés jogi kérdés

– tette hozzá. 

Az orvosetikusok azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás már most is börtönbüntetést, anyagi kártérítést vagy egyéb bűnhődési formát szab ki az erőszakos bűncselekményekért elítéltekre. Az orvosi szolgáltatások visszatartása nem része ennek.

Nem véletlenül választják el a jogi rendszert az egészségügyi szolgáltatástól – mutat rá Scott Halpern, a Pennsylvaniai Egyetem orvosetikai professzora.

Tegyük ismét világossá: az sem volt biztos, hogy Bennett túléli az életmentő kísérleti beavatkozást, mindazonáltal Edward nővére szerint

(Washington Post)