Szakemberek szerint akkora volt a pusztítás, hogy évekre elintézte a természetet a szigeteken.
A szombati, tengeralatti vulkánkitörés óta először szólalt meg a szigetország kormánya és ismerte el, hogy a katasztrófa három ember életét követelte, sokan megsérültek. A fősziget melletti környező, kisebb szigeteken sokfelé csak egy-két épület maradt épen. A segélyek érkezését a lebegő és a szigeteket borító vulkáni hamu nagyban akadályozza. Egyelőre még csak próbálják megtisztítani a fősziget, Tongatapu, repülőterének kifutópályáját, mert a segélyszállító gépek jelenleg nem tudnak landolni. Ez pedig életbevágó, mert a tiszta vízből van jelenleg a legnagyobb hiány, miután megsérültek a vízvezeték rendszerek is.
A Csendes-óceán déli részén található, 170 szigetből álló országgal, ahol 36 sziget lakott csak, és mindössze 100 ezer ember él,
megszakadt minden kapcsolat, mert a vulkánkitörés megrongálta azt az egyetlen tengeralatti kábelt, amely összekötötte Tongát a külvilággal.
Jelenleg nincs internet és csak a helyi telefonhálózatot próbálják élesztgetni. A kormányzati közleményből kiderül, hogy repülőgépeket nem fogadnak és a tengeri szállítás is bizonytalan egyelőre. Az ENSZ segélyszervezeteivel a WHO, a szigeten dolgozó egyik munkatársa tartja a kapcsolatot, méghozzá műholdas telefonon, más eszköz a kommunikációra egyelőre nem áll rendelkezésre.
Nagyon fontos lenne minden olyan szigettel felvenni a kapcsolatot, ahol emberek élnek és minél előbb
- mondta Új-Zéland tongai főbiztosságának, azaz nagykövetségének vezetője. Előzőleg az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala azt jelentette, hogy a térségből, két, igen alacsonyan fekvő szigetről kétségbeesett vészhívó jeleket fogtak, de egyelőre még nem jutott el segítség a két kis szigetre.
A helyi vezetés egyébként attól tart, hogy a külföldi segélyekkel behurcolják a koronavírust is a szigetállamba, amelyet eddig gyakorlatilag elkerült a járványt. A vuhani kitörés után gyakorlatilag nem engedtek be külföldieket, ezzel pedig agyonvágták az ország egyik legfontosabb bevételi forrását, a turizmust. Viszont csak tavaly október végén azonosították az első koronavírusos beteget, aki Új- Zélandról indult negatív teszttel, ám a szigeten már pozitívat produkált. A gyors megelőző intézkedéseknek és a felfutó oltási kampánynak köszönhetően ellenőrzés alatt tartották a fertőzést.
Az Auckland-i Egyetem vulkanológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kitörés nyomán kén-dioxid és nitrogén-dioxid került a levegőbe, amelyek ha a légkörben oxigénnel és vízzel lépnek reakcióba, akkor savas esőt eredményeznek.
Ez pedig egy jó ideig még komoly veszélyt jelenthet Tonga mezőgazdasági terményeire, úgy mint a tarógyökérre, gabonafélékre, banánültetvényekre, vagy éppen a háztáji zöldségekre. Attól függően, hogy milyen hosszú ideig tart a kitörés, veszélybe kerülhet a szigeteken az élelmiszertermelés. Azonban jelenleg a kitörés nyomán keletkezett és a térség felett gomolygó hamufelhők nyugat felé, a Fidzsi-szigetek irányába tartanak.
A vulkánkitörés környékén a vízalatti korall-zátonyok komolyan sérülhettek és a visszahulló, nagy mennyiségű vulkáni hamu további koralltelepeket boríthatott be - mondja a Guam szigetek Egyetemének egyik tengerbiológusa. Tom Schils szerint a vulkánkitörésnél a szokottnál jóval több vas kerül a tengerbe, ami gyorsítja a szivacsok elterjedését és az algásodást a korallszigeteken.
Míg a szakértőknek alaposan fel kell mérniük a károkat, a műhold fotók alapján az már biztosan látszik, hogy a szigeteket vastagon befedi a vulkáni hamu, ami a tengerben roppant káros lehet a partközeli vizekben. A hatóságok figyelmeztették a halászokat, hogy mérgező vulkanikus anyagok kerültek a partmenti vizekbe, ne halásszanak, mert a halak mérgezettek, vagy mérgezők lehetnek. Mivel a tongaiak legnagyobb részének tápláléka és megélhetése az óceánhoz kötődik, tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a vulkánkitörés megzavarhatta és akár el is űzhette a halállomány jelentős részét és időbe telik, amíg visszamerészkednek arra a környékre.
A szombati kitörés után hétfőn is megmozdult a tenger alatti vulkán. Még az első kitöréskor méteres hullámokat gerjesztő szökőár ostromolta Tonga partjait, az emberek a magasabban fekvő területek felé menekülnek. A szökőár elérte Alaszka, Japán és Dél-Amerika partjait is. A második vulkánkitörés után a perui partoknál olajszennyezés történt. A perui Polgári Védelmi Intézet szerint egy tartályhajóból éppen kőolajat szivattyúztak át a La Pampilla olajfinomítóba, amikor a vulkánkitörés keltette hatalmas hullámok elmozdították a hajót, és ez okozta az olaj kiömlését.
(Borítókép: A Maxar Technologies által 2022. január 6-án készült műholdfelvételen a Hunga Tonga - Hunga-Ha'apai vulkán által kibocsátott füst és hamu látható, alig több mint egy héttel azelőtt, hogy január 15-én hatalmas kitörés pusztította el a sziget nagy részét. Fotó: Handout / Satellite image 2022 Maxar Technologies / AFP)