Bosnyák értesülés szerint csütörtökön elhalasztották Orbán Viktor január 25-ére tervezett szarajevói útját. Hivatalosan a magyarországi koronavírus-járványhelyzettel indokoltak, azonban elképzelhető, hogy az elmúlt hetekben elfajuló diplomáciai konfliktus húzódik a háttérben, ami mögött az Orbán-kormány nyíltan szerbpárti lépései állhatnak.
Január 25-én látogatott volna Szarajevóba Orbán Viktor miniszterelnök, azonban öt nappal a látogatás előtt elhalasztották az utat a magyarországi járványhelyzetre hivatkozva – számolt be Zoran Tegeltija, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnökének bejelentése nyomán az rtv.rs.
A Euronews elemzése szerint azonban valójában egészen más, súlyos diplomáciai konfliktusok húzódhatnak meg a halasztás mögött. Ennek alapja Orbán Viktor ominózus kijelentése az általa tartott decemberi Kormányinfón, miszerint:
Mindent megteszek, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy lehet, a Balkán tőlük távolabb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él
A biztonság kedvéért Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ráerősített a mondandóra angolul írt Twitter-bejegyzésével, melyben azt írta, hogy „a legnagyobb kihívás Boszniával kapcsolatban az, hogyan integráljunk egy országot kétmillió muszlimmal”.
A kedvezőtlen gesztusok távolról sem álltak meg itt. Múlt héten az Index is beszámolt arról, hogy Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos ellen belső vizsgálatot kezdeményezett több tucat európai parlamenti képviselő, miután a vád szerint az Orbán Viktor által a pozícióra felterjesztett Várhelyi összejátszott Milorad Dodikkal, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagjával a balkáni állam szétzilálásában, a boszniai szerbek javára. Milorad Dodik tavaly októberben jelentette be arra vonatkozó szándékát, hogy kivezesse a Szerb Köztársaságot Bosznia-Hercegovina állami intézményeiből és közös hadseregéből, májusra pedig létrehozza saját szervezeteit és katonaságát. Célja lényegében a teljes elszakadás, ami Európa gyengítését és megosztottságát segítené elő.
Milorad Dodik állítólag mintegy 100 millió eurós magyar támogatást is kapott, s felmerült az is, hogy Budapesten fogalmazhattak meg egy nem hivatalos tervet Bosznia-Hercegovina felosztásáról. További ráadásként nyíltan a szerbek pártjára állt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki belengette, hogy a kormány meg fog vétózni minden, a boszniai szerbek ellen irányuló esetleges szankciót.
Mindezek elég komoly felzúdulást váltottak ki a Bosznia-Hercegovina többségi lakosságát képviselő politikusok körében. Orbán Viktor Kovács Zoltán által megismételt, fent idézett kijelentését Sefik Dzaferovic, az ország háromtagú elnökségének bosnyák tagja „szégyenteljesnek és durvának” minősítette, s emlékeztetett:
Nem jelent kihívást az EU számára kétmillió muszlim integrálása, ugyanis mi is őslakos nép vagyunk, amely mindig itt élt, mi is európaiak vagyunk.
Semsudin Mehmedovic, a bosznia-hercegovinai törvényhozás bosnyák képviselője az események összességével kapcsolatban némileg élesebben fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amelyben azzal vádolta Orbán Viktort, hogy Dodikon keresztül
az európai muszlimok kristályéjszakáját készíti elő.
A bosnyák sajtó szerint Orbán Viktor január 25-ére tervezett szarajevói útját végül a járványhelyzetre hivatkozva elhalasztották. A Euronews kereste az ügyben Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt, arról kérdezték, hogy elutazik-e a kormányfő Bosznia-Hercegovinába a jövő héten, ám válaszában csak annyit közölt:
A miniszterelnök külföldi hivatalos útjairól mindig kellő időben tájékoztatást adunk a sajtónak.
A szarajevói Klixre hivatkozva a lap azt írta, felmerült az is, hogy Orbán Viktor muszlimellenes kijelentése esetleg arra irányulhatott, hogy a vendéglátó politikusok és a közvélemény reakciói fényében biztonsági okokból mondják le a bosznia-hercegovinai fővárosban tett látogatást, amely lépés esetlegesen igazolná a vélelmezett „biztonsági fenyegetés” létét, és tovább gyengítené Bosznia-Hercegovina politikai pozícióját a válsághelyzetben.