Négy jelölt közül az Európai Néppárt (EPP) máltai képviselőjét, Roberta Metsolát választották az Európai Parlament elnökének kedden. A testület tizennégy alelnök személyéről is döntött, a jelenlegi parlamenti ciklus hátralévő két és fél évére fogják betölteni a posztjukat.

Mint azt megírtuk, a 43 éves Roberta Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében, és ő a harmadik nő, aki ezt a tisztséget betölti. A szavazás előtt arról beszélt, hogy szeretné folytatni a testület előző elnöke, a múlt héten elhunyt David Sassoli „hídépítő” munkáját. Azt is mondta, hogy „az európai politika óriásainak, a kereszténydemokrata Helmut Kohl és a szocialista Francois Mitterand életművére” alapozna.

Arra törekszem, hogy Európában újra felfedezzük Kohl és Mitterrand örökségét, hagyjuk magunk mögött a múltba temetkezést, és tekintsünk a jövő felé

– jelentette ki Metsola.

Lejátszott meccs volt, vagy mégsem?

A Politico hétfői cikke szerint a néppárti politikus arra építette fel a kampányát, hogy fiatal, de tapasztalt női vezetőként mutatta be magát, aki képes arra, hogy inspiráljon, és konszenzust alakítson ki a megosztott politikai erők közt Európában.

Az uniós posztok elosztásáról még 2019-ben született egyezség, e szerint a parlament elnöke a ciklus első felében szocialista, a másodikban néppárti. A lap úgy tudja, a szocialisták tartottak tőle, hogy – a német választások megnyerése után – megerősödött pozíciójuk nem fog kellőképpen érvényesülni Metsola alatt, akivel kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy konzervatív nézeteket vall az abortuszról, ami szerintük nincs összhangban az unió aktuális hivatalos irányával.

Hétfőn azonban megállapodás született, a szocialistáknak befolyásos tisztségeket ígértek a parlamentben, cserébe Metsola támogatásáért. A Politico rámutatott: a máltai képviselő közismert, hiszen eddig ő volt a parlament első alelnöke, David Sassoli elnök halálát követően pedig az ügyvivő elnöke.

A lapnak nyilatkozó bennfentes szerint Roberta Metsola volt az egyetlen komolyan vehető jelölt az elnöki posztra, és az ő kezében biztonságban lesz a parlament. Még novemberben azt nyilatkozta, hogy a következő két és fél év az egyik legkritikusabb időszak lesz a parlament számára, a járványból való kilábalás miatt is.

A néppárti politikus győzelmét biztosra lehetett venni már a választás előtt, igaz, voltak más jelöltek is: a Zöldek a svéd Alice Bah Kuhnkét indították, a szélsőbaloldali GUE/NGL a spanyol Sira Regót, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pedig a lengyel Kosma Zlotowskit, aki végül visszalépett Metsola javára.

Nézetei az abortuszról a liberális Renew frakcióban sem maradtak visszhang nélkül, Stéphane Séjourné frakcióvezető ugyanakkor elérte, hogy az Európai Néppárt (EPP) frakciójával és a szociáldemokratákkal (S&D) a ciklus felénél kötött megállapodásban szerepeljen a nők jogainak védelme, valamint a genderalapú erőszak elleni fellépés.

A Politico úgy tudja, annak azonban már kevésbé örültek a Renew képviselői, hogy Séjourné arra utasította őket, hogy szavazzák meg az ECR-es Roberts Zilét is a 14 alelnök egyikének. Ez annak tudható be a lap szerint, hogy lényegében megbüntették a Zöldeket, amiért elindították Kuhnkét, nem pedig Metsolát támogatták – a csoport ezért elvesztette az egyik alelnöki székét.

Realista, de mégis klasszikus néppárti

Az Indexnek nyilatkozó Rodrigo Ballester európai jogi szakember, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője attól tart, hogy Roberta Metsola megválasztása nem változtat sokat az Európai Parlament „dogmatikus és messianisztikus” hozzáállásán. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Metsola pártja, az Európai Néppárt nagy szerepet vállal ebben a „keresztes háborúban”, és része annak a koalíciónak, amely támogatja az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságot.

„Az elmúlt években az Európai Néppárt középre helyezkedett – sőt, bizonyos kérdésekben balra –, és inkább áll a zöldek, illetve a kommunisták oldalára, mint hogy szövetségre törekedjen az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal” – fogalmazott Rodrigo Ballester.

Lapunknak kifejtette: bár Roberta Metsola alapvetően realista irányt képvisel a migrációban, és ellenzi az abortuszt, ettől eltekintve klasszikus néppárti politikus.

Tompíthatja a legfundamentalistább álláspontokat, de összességében folytatni fogja az eddigi irányvonalat, különösen a jogállamiság és a szexuális kisebbségek jogainak ügyében

– tette hozzá az MCC szakértője.

Úgy véli, az Európai Néppárt erejét még nem, de később csorbíthatja a CDU/CSU németországi választási veresége. Igaz, Roberta Metsola megválasztásával teljesült az uniós posztokról kötött 2019-es megállapodás, ez azonban nem volt zökkenőmentes.

„Valójában a szocialisták, valamint más baloldali csoportok nyíltan megkérdőjelezték az eredeti megállapodást, a nemrég elhunyt Sassoli elnök pedig nyíltan megpróbálta megszegni azt, és hivatalban maradni a ciklus végéig. Szóval szoros volt a helyzet, és ez már megmutatja a CDU/CSU gyengülésének hatásait” – fejtette ki Rodrigo Ballester, aki valószínűnek tartja, hogy az Európai Tanács felől is világos jelzéseket kapott a parlament: akadályozzák meg a „puccsot”.

Ha a megállapodásokat már nem tartják tiszteletben, és a parlament egyes pártjai nem tartják be az ígéreteiket, hogy lehet majd bízni bennük 2024-ben? Az uniós csúcspozíciókról szóló következő tárgyalási körnél nagy káosz lehet

– mondta az MCC szakértője.

Az Index kérdésére, hogy Roberta Metsolától milyen hozzáállásra lehet számítani a Magyarországot is érintő jogállamisági vitákban, Rodrigo Ballester azt mondta: az Európai Parlament új elnökét óriási nyomás alatt fogják tartani más frakciók – a Renew, a szociáldemokrata S&D és a Zöldek –, de saját csoportja, az Európai Néppárt is.

Az MCC szakértője szerint az elmúlt években a Magyarország és Lengyelország elleni „jogállamisági keresztes hadjárat” személyes üggyé, illetve elvi kérdéssé vált a parlament és – az ECR kivételével – minden képviselőcsoport számára. (Alighanem az ECR mellé tehető az Identitás és Demokrácia is, amely tavaly márciusban jelezte, hogy tárt karokkal várná frakciójába a Fidesz európai parlamenti képviselőit. – szerk.)

Rodrigo Ballester úgy véli, hogy Roberta Metsolának nemzeti érdeke is a jogállamiság napirenden tartása.

A baloldali máltai kormány kemény támadások és szoros megfigyelés alatt áll az újságíró Daphne Caruana Galizia meggyilkolása óta, amihez a miniszterelnök köreinek is állítólag köze volt. Az Európai Unió óriási nyomást gyakorol Máltára, hogy reformálja meg az igazságügyi rendszerét, és a kormány szó nélkül engedelmeskedett. Metsola a máltai ellenzék tagja, szóval nem áll érdekében lecsavarni a jogállamisági harcot az Európai Parlamentben

– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: arra esetleg lehet számítani, hogy az új EP-elnök megértőbb lesz a kulisszák mögött, de ennél többre nem.

Mi lesz a valódi csata?

Rodrigo Ballester nem hiszi, hogy a Fidesz részvételével új csoport jöhet létre a ciklus második felében. Noha a tárgyalások folyamatban vannak, időbe telik, amíg előbbre tudnak lépni, ugyanis nehéz átszervezni vagy összevonni politikai csoportokat a ciklus közepén. Az MCC szakértője szerint ráadásul ennek nincs is értelme a francia, a magyar és az olasz választások előtt.

„Ne feledjük el azt sem, hogy az EP-frakciók nagyon sokszínűek, és nem immunisak a nemzeti versengésekre” – hívta fel a figyelmet. Példaként említette Olaszországban Matteo Salvini (Liga) és Giorgia Meloni (Olasz Testvérek), vagy Franciaországban Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) és Eric Zemmour (Visszahódítás) vetélkedését.

„Időbe telik erős és tartós konszenzust építeni” – jelentette ki Rodrigo Ballester az Orbán Viktor által is célként megfogalmazott új európai jobboldali tömörülés létrehozásával kapcsolatban. A szakértő szerint a valódi csata az lesz, hogy ezt a csoportot fel tudják-e állítani a 2024-es EP-választásra, mert „az a valódi határidő”.

(Borítókép: Roberta Metsola 2022. január 19-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)