Négy jelölt közül az Európai Néppárt máltai képviselője, Roberta Metsola lett az Európai Parlament új elnöke. Távszavazással választották meg.
Roberta Metsola lett az Európai Parlament új elnöke. Az elérhető 705 szavazatból 458 szavazattal már az első szavazási körben megnyerte a választást – írja a Politico.
A posztért eredetileg négy jelölt indult: az Európai Néppárt által jelölt Roberta Metsola, a svéd Alice Kuhnke (Zöldek), a lengyel Kosma Zlotowski (Európai Konzervatívok és Reformerek), valamint a spanyol Sira Rego (Európai Baloldal).
A szavazás előtt az egyik képviselő, a lengyel Kosma Zlotowski visszalépett, így már csak három induló maradt.
Az MTI beszámolt róla, hogy Metsola kedd reggel a többi jelölthöz hasonlóan röviden ismertette elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy szeretné folytatni a testület előző elnöke, a múlt héten elhunyt David Sassoli „hídépítő” munkáját, valamint alapozna „az európai politika óriásainak, a kereszténydemokrata Helmut Kohl és a szocialista Francois Mitterand életművére”.
Arra törekszem, hogy Európában újra felfedezzük Kohl és Mitterrand örökségét, hagyjuk magunk mögött a múltba temetkezést, és tekintsünk a jövő felé
– fogalmazott az EP újonnan megválasztott elnöke.
Megválasztása utáni nyilatkozatában többek között arról beszélt, hogy nőként és a testület elnökeként azért akar harcolni, hogy az egyenlőségért folytatott küzdelem ne csak látszat legyen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EP soha nem fogja elfogadni azokat, „akik aláássák a demokráciát, a jogállamiságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, célpontnak tekintik a nőket és marginalizálják az LMBT-közösséget”.
A máltai politikus kiemelte, hogy elnökként arra is törekedni fog, hogy fellépjen az Európa-ellenes narratíva és a félretájékoztatás ellen, amelyek nagy teret nyertek a koronavírus-járvány idején.
A 43 éves Metsola a legfiatalabb elnök az uniós törvényhozás történetében. Ő a harmadik nő, aki ezt a tisztséget betölti. Az első a francia Simone Veil volt 1979–1982 között, a második a szintén francia Nicole Fontaine 1999–2002 között. Roberta Metsolát az EPP liberális szárnyához sorolják, a baloldal egyetlen politikai kifogása vele szemben, hogy ellenzi az abortuszt.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, az Európai Parlament (EP) képviselőcsoportjainak vezetői múlt héten úgy döntöttek, túl veszélyes lenne a jelenlegi járványhelyzetben, hogy az EP-képviselők személyesen vegyenek részt a parlament következő elnökének megválasztásán. Ennek függvényében döntöttek úgy, hogy távszavazással választják meg az EP elnökét.
Az Európai Parlament ötéves ciklusának felénél tartanak tisztújítást, az uniós posztokról szóló 2019-es megállapodási csomagnak az is része volt, hogy a ciklus második felére a szocialistáktól a jobbközép Európai Néppárt veszi át az EP-elnöki tisztséget.
Az Európai Parlament tisztújítása alatt többek között az elnök és az alelnökök személyére is szavaznak. Az alelnökségről szóló szavazás előreláthatóan kedden vagy szerdán lesz. A szabályok szerint az alelnöki jelölések beterjesztésének határidejét ugyanis az elnök megválasztása után tűzik ki. Az már ismert, hogy a Fidesz alelnöknek ismét Járóka Líviát jelöli, Dobrev Klára, a DK eddigi EP-alelnöke pedig nem indul a posztért.
Az előző elnök, a 65 éves David Sassoli súlyos betegség után egy hete halt meg . Az elnököt előzőleg december 26-án vitték kórházba az immunrendszer nem megfelelő működése miatt lépett fel súlyos szövődmény okán.
Járóka Líviát a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja hivatalosan is indítja az Európai Parlament alelnöki posztjáért. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közölte: Járóka Lívia a szükséges számú európai parlamenti képviselőnél jóval több támogatásával, egyedüli magyar jelöltként indul az Európai Parlament alelnöki tisztségéért.
Kiemelték, hogy Járóka Lívia az Európai Parlament első roma alelnökeként 2017-től aktív szerepet vállalt a roma képviselet uniós szintre emelésében, az emlékezetpolitika, a roma kulturális örökség és a tehetséggondozás felkarolásában. Alelnöksége alatt tűzték ki először az Európai Parlament épületére a roma zászlót, illetve kezdeményezésére 2020-ban először emlékeztek meg a roma holokauszt áldozatairól. Járóka Lívia a 2019-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében is megtartotta korábbi alelnöki felelősségi köreit: az Európai Parlament ellenőrző testületének vezetéséért felelős alelnök és a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős alelnök már 2017-es megválasztása óta.
(Borítókép: Roberta Metsola 2022. január 18-án. Fotó: Patrick Hertzog / AFP)