Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége a személyzet kimenekítését kérte az országból – írja a Guardian. A kimenekítés már a jövő héten megkezdődhet. A nagykövetségek az után kérték az evakuációt, hogy Ukrajnába szombatra megérkezett a 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély idei első szállítmánya, 90 tonnányi hadianyag, amely a boriszpili nemzetközi repülőtérre érkezett meg.

Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére a washingtoni kongresszus még decemberben hagyta jóvá a fegyversegélyt Ukrajnának az orosz katonai fenyegetés miatt. Az Egyesült Államoknak nem ez az első szállítmánya, amelyet katonai fejlesztésekre szánnak, miután tavaly szeptemberben az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és Joe Biden találkozott Washingtonban. Az Egyesült Államok ekkor biztosította Ukrajnát afelől, hogy továbbra is szilárdan kiállnak Ukrajna euroatlanti törekvései, szuverenitása és területi integritása mellett az orosz agresszióval szemben. Joe Biden a találkozón több millió dolláros katonai támogatást ígért Ukrajnának.

Ennek az ígéretnek az első részét már októberben teljesítették is, amikor hatvanmillió dollár értékű katonai felszerelést és 250 millió dolláros támogatást adtak Ukrajnának. Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint az Egyesült Államok tavaly 650 millió dollár biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának, és 2014 óta összesen több mint 2,7 milliárd dollárral támogatta Ukrajna biztonságát.

A katonai támogatáson felül az ország 24,5 millió dollárt is kap a határok védelmére. A tájékoztatás szerint az ukrán határőrszolgálat húszmillió dolláros közös projekt megvalósításáról kötött megállapodást az amerikai nagykövetség rendészeti részlegével. Ukrajna az amerikai támogatásból korszerű térfigyelő kamerákat, drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket, a határőröknek védőfelszereléseket, közlekedési és kommunikációs eszközöket tervez vásárolni, elsősorban az oroszországi és a belorusz határainál szolgálatot teljesítő egységeknek.

Nemrég Ukrajna a berlini vezetés segítségét is kérte a fegyverkezésben, amikor Annalena Baerbock német külügyminiszter az ukrán fővárosba látogatott. Berlin azonban kijelentette: nem szállít fegyvereket Ukrajnának. A német kormány fegyverexporttal kapcsolatos álláspontja ismert – magyarázta a német külügyminiszter.

Szombaton arról is beszámoltak, hogy Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország politikai tanácsadói január 26-án Párizsban „normandiai formátumú” tárgyalásokat folytatnak Kelet-Ukrajnáról. Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője megerősítette, hogy Párizsban találkozót terveznek.

Joe Biden amerikai elnök szerdai beszédében kijelentette, arra számítanak, hogy Vlagyimir Putyin hamarosan lépni fog, és támadást indít Ukrajna ellen. Ezek után pénteken találkozott az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov amerikai kollégájával, Antony Blinkennel Genfben. Az orosz fél a találkozón leszögezte: Oroszország soha sehol, egyetlenegyszer sem fenyegette meg hivatalos képviselőin keresztül az ukrán népet. Lavrov úgy véli, észszerűbb tárgyalásokra lenne szükség az ügyben. Az orosz külügyminiszter tájékoztatása szerint ők minden katonai jelenlétet meg tudtak magyarázni az amerikai félnek, azonban az Egyesült Államok „nem kommentálta megfelelően az amerikai hadsereg európai jelenlétét”.

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: elkötelezettek aziránt, hogy diplomácia és párbeszéd útján oldják meg nézeteltéréseiket. De „elköteleztük magunkat az egységes, gyors és kemény válaszadás mellett is, ha ez lehetetlennek bizonyul, és Oroszország úgy dönt, hogy agressziót folytat Ukrajna ellen”.

Nem az Egyesült Államok az első olyan ország, amely evakuálja diplomatáit. Korábban a New York Times egy magas rangú ukrán biztonsági tisztre hivatkozva megírta, hogy Oroszország elkezdte evakuálni  a nagykövetségek dolgozóit. Értesülések szerint a 18 diplomatát körülbelül 30 további követte az azt követő napokban Kijevből és a nyugat-ukrajnai lvivi konzulátusról, és további két másik orosz konzulátus diplomatáit felszólították, hogy készüljenek fel Ukrajna elhagyására.