Szijjártó Péter az európai uniós külügyi tanács ülése előtt közölte hétfőn Brüsszelben, hogy amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, Franciaország számíthat Magyarországra a mali hadsereget támogató Takuba-misszióban, hogy erősödjön a biztonság a térségben, valamint csökkenjen a migrációs nyomás – számolt be az MTI.
A külgazdasági és külügyminiszter arról tájékoztatta francia kollégáját a hétfő reggeli rendkívüli egyeztetésen, amelyen a műveletben részt vevő hét ország képviselője egyaránt ott volt, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a segítségnyújtás mellett, annak ellenére, hogy egyre rosszabbak a körülmények a régióban.
Szijjártó Péter szerint a béke és a biztonság megteremtése a Száhel-övezetben Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke, ezért katonai szerepvállalásra is szükség van. A magyar honvédség tizenkét fős egysége már Maliban tartózkodik, hogy előkészítse a nagyjából nyolcvanfős magyar csapat tavaszi érkezését, vagyis nőtt a létszám, mert korábban arról volt szó, hogy a magyar kormány 62 katonát küld Maliba.
Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, és amíg a franciák készen állnak ennek a missziónak a koordinálására, addig számíthatnak Magyarországra a biztonság megteremtésében
– mondta Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli látogatásáról még egy videót töltött fel a közösségi oldalára, amelyben az Európai Unió Külügyi Tanácsa brüsszeli ülésének szünetében beszél az újságírókhoz. Kiemelte, hogy szerinte fontos leszögezni néhány alapállítást, amelyekből nem szabad engedni.
Az első, hogy mi nem akarunk újabb hidegháborút. A hidegháborús időszak Közép-Európában tragikus következményekkel járt, elvesztegettünk évtizedeket
– hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy még hidegháborús hangulatot sem szeretnének, ezért tisztelettel kérnek mindenkit arra, hogy ne keltsenek hidegháborús hangulatot, „ne a közép-európai emberek bőrét vigyék vásárra”.
Leszögezte továbbá, hogy Magyarország nem akar semmilyen Kelet–Nyugat-konfliktus áldozatává válni. Mint mondta: „voltunk már elégszer, többet már nem akarunk”. Szerinte ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Mindent ellenzünk és mindent elutasítunk, ami élezi a helyzetet, mindenfajta provokációt nehezményezünk és mindenfajta hisztériakeltés befejezését kérjük
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter az esetleges újabb nyugati szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett: ideje lenne elemezni, hogy kire milyen hatással voltak az eddigi korlátozások, hogyan alakult az egyes államok Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködése.
Mint mondta, Közép-Európa rá van utalva az orosz energiahordozókra, és hangsúlyozta, hogy ennek a helyzetnek a fenntartásában szerinte „nagy szerepe van azoknak, akik most a leghangosabban követelik a szankciókat”.
Ezért azt szeretnénk kérni, hogy a közép-európai országokra is legyen mindenki tekintettel, amikor ennek az éleződő Kelet-Nyugat konfliktusnak a jövőjével foglalkozik
– jelentette ki Szijjártó Péter. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy egyelőre nem tervezik evakuálni sem a kijevi magyar nagykövetség diplomatáit, sem a családtagjaikat, és az utazási tanácsok módosítása sincs most napirenden.
Elmondta, hogy az ukrajnai helyzet értékelése „nem teljesen vág egybe minden egyes NATO-szövetséges esetében”, és az esetleges intézkedéseket illetően sincs teljes körű konszenzus.
Azt pedig természetesnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Kijelentette: komolytalanok az ezzel kapcsolatos bírálatok, és feltette a kérdést, hogy vajon Joe Biden amerikai elnököt vagy Antony Blinken külügyminisztert mikor fogják elkezdeni kritizálni, hiszen az elmúlt időszakban mindketten többször is egyeztettek orosz kollégáikkal.
Az Európai Unió Külügyi Tanácsa hétfői ülésén elfogadott nyilatkozatában kiemelte, hogy az európai biztonság egy és oszthatatlan, bármilyen biztonsági kihívás az EU és tagállamai békéjét fenyegeti, a befolyási övezetek fogalmának nincs helye a 21. században. Határozottan elítélték Oroszország „folytatódó, Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit”, és arra szólították fel Moszkvát, hogy a nemzetközi mechanizmusokon keresztül enyhítse a csapatösszevonás okozta feszültséget.
Az uniós tagországok külügyminisztereiből álló Tanács hangsúlyozta: Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi jogot és előremutatóan kell részt vennie a feszültség enyhítését szolgáló párbeszédben. A szakminiszterek megerősítették: az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határaikon belül, és felszólították Oroszországot, hogy járuljon hozzá a konfliktusok fenntartható és békés megoldására vonatkozó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez.
Nyilatkozatában a Külügyi Tanács megerősítette az Egyesült Államokkal, a NATO-val, Ukrajnával és más partnerországokkal folytatott szoros uniós együttműködést és koordinációt. Hangsúlyozta továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló- és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát, többek között a kiber- és hibridtámadások, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, illetve egyéb külföldi beavatkozásokkal szemben.