Az alapvetően baloldali orientációjú, kétosztatú portugál politikában nem várható gyökeres változás. Ugyanakkor az oltásszkeptikus és lezárásellenes szélsőjobb még a magas átoltottságú országban is erősödőfélben van.
Arról már az Index is beszámolt, hogy 2022-ben nem csak Magyarországon, hanem a világon sokfelé sorsdöntő választások elé nézünk. Már rögtön az év elején, január 30-án, vagyis most vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak Portugáliában. Ennek oka, hogy a kisebbségben kormányzó szocialisták (PS) költségvetési tervezetét nem fogadta el az országgyűlés.
Ennek következtében a köztársasági elnök, Marcelo Rebelo de Sousa föloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki. Az államfő egyébként élesen kritizálta az ellenzéki pártokat, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetben nem álltak be a költségvetési tervezet mögé.
Azt hiszem, nehezen érthető ez az állampolgárok számára, akik elfogadott költségvetést akartak, akik abban bíztak, hogy megszavazzák, akiknek elég volt már az egészségügyi és a gazdasági krízis meg egy társadalmi válság, és biztos vagyok benne, hogy nem volt szükségük még egy politikai válságra is mindezek mellett
– mondta de Sousa.
A járvány miatt a voksolást két napon át tartják, hogy elkerüljék a zsúfoltságot. Január 23-án regisztráció alapján több mint egymillióan adták le szavazatukat, köztük a jelenlegi szocialista miniszterelnök, António Costa is. A legtöbben azonban az eredeti időpontban, január 30-án járulnak majd az urnákhoz.
A választás kimenetele megjósolhatatlan, még a helyi közvélemény-kutatások is ellentmondanak egymásnak.
A portugál pártpolitikára a fasiszta salazari diktatúra után mindig is a balra tolódás volt jellemző,
a két legnagyobb tömörülés a baloldali PS és a Szociáldemokrata Párt (PSD), utóbbi érdekes módon a konzervatív Európai Néppárt pártcsaládjába tartozik az Európai Parlamentben.
A portugál pártstruktúrára jelenleg is igaz a kétosztatúság, ugyanis a két nagy párt mögött egyik formáció sem éri el a tíz százalékot a közvélemény-kutatások alapján. A szocialistáknak azonban az elmúlt hat évben folyamatosan támaszkodniuk kellett két kis párt, a zöld-kommunista CDU és a marxista-trockista BE külső támogatására. A szélsőjobboldali Chega (Elég!) által csak geringonça (szerkentyű) gúnynéven emlegetett szélsőbaloldali pártok nem fogadták el a költségvetési tervezetet, emiatt most előrehozott választásokat kell tartani.
A Politico felmérése szerint a PS 37, a PSD 31 százalékot kaphat, de
a Chega lehet a választások nagy győztese, hiszen a szélsőjobboldali pártot hét százalékra mérik, ami a két nagy párt mögött a harmadik helyet jelentené úgy, hogy jelenleg csupán egy mandátumuk van.
A párt népszerűségének növekedése vélhetően abban rejlik, hogy elutasítják az oltást, és emellett járványszkeptikus kampányt is folytatnak.
Egész Európára jellemző az a folyamat, hogy a szélsőjobboldali pártok az ideológiai szempontból homogén témákról, mint a bevándorlás elutasítása vagy a homofób kijelentések, átpozícionálják magukat a járvány- és oltásszkeptikusságra, amitől azt remélik, hogy a politikai palettán nem csak a jobbszélhez tartozó szavazókat tudják megszólítani. Erre példa itthon a Mi Hazánk Mozgalom vagy Romániában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
A Politico felmérése szerint a BE hat százalékot kaphat, míg a CDU ötöt. Sokat erősödött a neoliberális, pro-business IL, amely szintén öt százalékra számíthat a választásokon. A Politico felméréséhez képest azonban az Aximage kutatása mást mutat. Náluk a PSD nyerné a választásokat 34,4 százalékkal, a PS 33,8 százalékot kapna. A Chega nyolc százalékkal náluk is a harmadik, a BE-re pedig 6,6 százalék szavazna. Az öt százalékot sem érné el a CDU, emellett az IL támogatottságát is sokkal alacsonyabbra mérik, mint a Politico.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy
bármelyik nagy párt nyer, annak mindenképpen szüksége lesz a kisebbek támogatására.
A kormányalakításra ennek fényében ismét a szocialistáknak van nagyobb esélyük, hiszen ideológiai szempontból az összes kis párt közelebb áll hozzájuk, mint a PSD-hez, amely számára a Chegával való koalíció valószínűleg ugyanolyan vállalhatatlan lenne, mint a PS-nek.
A költségvetési tervezet elutasítása ellenére a PS, a BE és a CDU együttműködése nem nevezhető kudarcosnak, sőt Portugália a járvány utáni talpra állás egyik mintaországa lehet Európában. A teljes átoltottság 88,9 százalék, emellett az Európai Bizottság az elsőként fogadta el az ország helyreállítási tervét, amely alapján Portugália 2026-ig 13,9 milliárd euró segélyt kap, és 2,7 milliárd euró értékű hitelt hívhat le.
A legnagyobb veszélye a portugál választásoknak nem csak a járvány, hanem a fiatalok érdektelensége miatt a távolmaradás. João Albuquerque emiatt úgy döntött, hogy létrehoz egy online felületet, ahol a felhasználók könnyen megtalálhatják mindegyik párt programját. Az As Minhas Eleições (Az én választásom) oldalán nem csupán országos, hanem helyi szintű tervezetekre is lehet keresni.
Albuquerque, aki egyébként orvosbiológiai mérnökként diplomázott a Coimbrai Egyetemen, azt reméli a felülettől, hogy az egyébként apolitikus fiataloknak is fölkelti az érdeklődését, akik ezáltal szintén az urnákhoz járulnak. A szavazata leadása után egyébként Costa miniszterelnök is mindenkit arra buzdított, hogy éljen a voksolási jogával, ami szerinte a demokrácia legnagyobb ünnepe.
(Borítókép: António Costa, Portugália minisztere 2022. január 23-én. Fotó: Teresa Nunes / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)