Vlagyimir Putyin orosz elnök valamivel több mint másfél évtizede rendszeresen, statisztikailag szinte évente találkozik a magyar miniszterelnökökkel: Orbán Viktorral és elődjével, Gyurcsány Ferenccel egyaránt – hol vendégként, hol vendéglátóként. Az azóta eltelt évek nem szűkölködtek váratlan politikai fordulatokban.
Lelkes tudósításban üdvözölte Gyurcsány Ferenc „duplázását” az orosz kormánylap, a Rosszijszkaja Gazeta – amit 2006-ban az MTI szemlézett. A tudósítás szerint a kormánykoalíció „valósággal szétzúzta Orbán Viktor jobboldali keresztény tömbjét”. Kiemelték Gyurcsány „komszomolista” múltját, sikeres üzleti karrierjét, „ellenféltisztelő, meggyőző vitastílusát” és „fáradhatatlan miniszterelnöki ténykedését”.
A Putyin orosz elnök szócsövének számító Rosszijszkaja Gazeta lelkendezett, hogy Gyurcsány maradásával folytatódhat „az orosz–magyar kapcsolatok reneszánsza”. Putyin elnök egy hónappal a választások előtt, a 2006. február végén tett magyarországi látogatással bizonyította, milyen jó is a két ország viszonya.
Ebből az alkalomból visszahozták Magyarországra a sárospataki könyvtár második világháborúban hadizsákmányként elrabolt, felbecsülhetetlen értékű kincseit. A találkozón Putyin és Gyurcsány stratégiai gazdasági beruházásokról, egy közép-európai stratégiai gáztározó felépítéséről és a déli irányú gáz- és kőolajvezeték Magyarországon keresztül történő Európába vezetéséről is megegyeztek.
Putyin akkor a Gyurcsány családnál ebédelt, ahol a korabeli tudósítások szerint a tokaji bor és a Totó nevű puli tetszett a leginkább az orosz elnöknek. Putyin a tervezettnél hosszabb ideig vendégeskedett a magyar kormányfő házában, úgyhogy a külügy embereinek kellett figyelmeztetniük: ideje lenne indulni Prágába. Beszámolók szerint Totó két puszit adott a vendégnek, aki élvezte, hogy anyanyelvén társaloghatott Dobrev Klárával.
Ugyanazon év szeptemberében újabb magyar–orosz csúcstalálkozó vot Szocsiban, az orosz elnök tengerparti nyaralójában, de a Kreml szűkszavú közleményéből nem derült ki a Putyin–Gyurcsány-megbeszélés témája. Csak később vált világossá, hogy a Malév privatizációs tendere is napirenden szerepelt – amint azt ma már tudjuk, sikertelenül.
Gyurcsány és elődje, Medgyessy Péter stratégiai feladatának tekintette a rendszerváltás után megromlott, az Orbán-kormány idején mélypontra süllyedt magyar–orosz viszony javítását, ezért korábban Medgyessy és Gyurcsány is Moszkvába látogatott.
Putyin 2006-os budapesti látogatása során egyébként a miniszterelnöki kabinet nyomást gyakorolt az orosz félre annak érdekében, hogy Putyin orosz elnök ne találkozzon négyszemközt Orbán Viktor Fidesz-elnökkel – írták a lapok.
Ehelyett az orosz elnök a négy parlamenti párt: az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF vezetőjével együtt találkozott.
Egy évvel később, 2007 nyarán – a Fidesz figyelmeztetése ellenére – Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként elutazott a szaranszki finnugor fórumra, amelyen egy magyar professzor kezdeményezte a nemzetiségi anyanyelvi oktatás továbbfejlesztését, úgy, hogy ne csak a nemzeti kisebbségek tanulhassák a többség nyelvét, hanem fordítva, a többség is tanulhasson a kisebbség nyelvén.
Putyin azonban azt válaszolta: nem akarja, hogy Oroszországban az EU-ban kialakult bábeli nyelvhasználat honosodjon meg. A magyar kormányfő erre úgy reagált, hogy Oroszország majd akkor bírálja az EU-t, ha annak tagja lesz.
Érdemi, gazdasági kérdések is szóba kerültek, a többi között a Mol oroszországi terjeszkedése, a fesztivál azonban vizuálisan Putyin és Gyurcsány csárdásáról maradt emlékezetes.
Évekkel később egyébként, 2015-ben azt valószínűsítették, hogy Gyurcsány Ferenc – aki akkor már a DK elnöke volt – az a volt magyar kormányfő, akit több mint 200 amerikai és európai uniós politikus egyikeként kitiltottak Oroszországból.
Az Izvesztyija azt írta: 15 magyar állampolgár is szerepel azon a több száz fős kitiltási listán, amely az orosz diplomácia egy újabb válaszcsapása az USA és az Európai Unió szankciói miatt. A listán olyan politikusok, tisztviselők, közéleti személyiségek szerepeltek, akik „nyíltan kifejtik oroszellenes nézeteiket, köztük egy volt magyar kormányfő is”.
Orbán Viktor második ciklusának első évében, nem sokkal a keleti nyitás politikájának meghirdetése után, már 2010 novemberében Moszkvába utazott, holott évekkel korábban még azzal vádolta a szocialista kormányt, hogy
a Gazprom legvidámabb barakkjává süllyeszti Magyarországot.
Az orosz–magyar kapcsolatok az első Orbán-kormány idején jutottak mélypontra. Ebben nagy szerepe volt az 1998-as orosz pénzügyi válságnak, amely következtében a magyar export nagyot csökkent. Másrészt meghiúsította a Gazprom befolyásszerzését a magyar vegyipari vállalatokban, a koszovói háború idején pedig diplomáciai botrány lett abból, hogy Magyarország vonakodott átengedni egy szerbeknek szánt orosz segélyszállítmányt.
A baloldal hatalomra kerülésével látványosan javult a magyar–orosz viszony. Medgyessy Péter már 2002 decemberében Moszkvában tárgyalt, holott előtte utoljára Horn Gyula járt ott, még 1995-ben. Gyurcsány Ferenc 2006-ban kétszer, aztán 2007-ben is találkozott Putyinnal, majd 2009-ben – nem sokkal a lemondása előtt – szintén járt nála Moszkvában, már nem miniszterelnökként, amikor együtt vacsoráztak.
Ugyanabban az évben Orbán Viktor az akkor orosz kormányfőként ténykedő Putyin pártjának kongresszusát látogatta meg Szentpéterváron, ahol röviden üdvözölték egymást. A miniszterelnökségre készülő Orbán gesztusával jelezte, hogy kész tárgyalni az oroszokkal, hogy beszélő viszonyra törekszik.
Valamivel több mint kétéves szünet után, 2013 januárjától váltak rendszeressé az Orbán–Putyin-megbeszélések, sőt 2017-ben Putyin kétszer is Magyarországra látogatott, 2018-ban pedig a magyar kormányfő utazott kétszer az orosz fővárosba.
Orbán Viktor második ciklusa alatt tízszer találkozott Vlagyimir Putyinnal.
A magyar miniszterelnök második hivatalos moszkvai látogatásán 2013 elején Dmitrij Medvegyev akkori kormányfővel és Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozott. A Déli Áramlat gázvezeték mellett a paksi atomerőmű-bővítésről és harcihelikopter-vásárlásról is tárgyalt. Az elmúlt négy év alatt Orbán sokkal közelebb került az oroszokhoz, mint előtte bármikor, 2011 óta pedig már több kormánytag is tárgyalt Moszkvában.
Orbánék és az oroszok között leginkább 2008-ban, az orosz–grúz háború idején volt rossz a viszony, amikor Orbán azt mondta: „A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt. (...) Amit az oroszok most mondanak, az semmivel sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről”.
Európai politikusoknak írt levelében a magyar kormányfő sürgette Grúzia NATO-csatlakozási folyamatának felgyorsítását, amit szerinte különösen indokolt Oroszország azon szándéka, hogy megakadályozza Európát a kaukázusi alternatív energiaútvonal kiépítésében.
Alig egy évvel a második moszkvai látogatás után, 2014 januárjában Orbán Viktor újra Oroszországba utazott, ahol Putyin Moszkva melletti dácsájában aláírták a paksi megállapodást. Ezzel összhangban Magyarország egy 10 milliárd eurós orosz hitelből fogja felépíteni az atomerőmű két új blokkját.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár leszögezte: a magyar fél jól tárgyalt, az oroszok számára pedig fontos, hogy egy uniós országban államközi szerződés alapján építsenek atomerőművet.
Lázár János úgy fogalmazott: bár az orbáni külpolitika korábban valóban nem volt oroszbarát, mostanra „megérett a helyzet egy jól működő érdekházasságra”, ami „egyre nagyobb élvezetet jelent mindkét félnek”.
„Megtiszteltetés Putyin látogatása” – ezt mondta Orbán Viktor Putyin Budapesten 2015 februárjában tett látogatása során. Magyarország és Oroszország megerősítette a gazdasági együttműködést; jó megállapodásokat kötöttünk; Magyarországnak szüksége van az orosz piacra és az orosz energiára – érvelt a kormányfő. Putyin villámlátogatása – amit állítólag nem is mi akartunk, hanem ő – néhány órára megbénította a főváros forgalmát.
Napra pontosan egy évvel később, 2016. február 17-én az orosz elnök újra novo-ogarjovói rezidenciáján fogadta az Orbán Viktor vezette magyar küldöttséget, és ekkor jelentették be Paks 2 építését, ami azóta sem kezdődött meg. A magyar kormányfő ekkor vetette fel: szükséges-e az Oroszország ellen addig félévente meghosszabbított szankciók automatikus fenntartása.
Újabb 12 hónap elteltével, 2017. február 2-án két éven belül másodszor látogatott Budapestre Vlagyimir Putyin. A magyar miniszterelnökkel folytatott találkozó után kiderült, hogy Paks 2-re Oroszország 10 helyett 12 milliárd eurót is hitelezne. Orbán Viktor ezúttal már bírálta az Oroszország elleni uniós szankciókat. A megbeszélések után Magyarország vállalta az itteni pravoszláv templomok felújítását, és azt is bejelentették, hogy utcát neveznek el Tolsztojról.
A fekete öves Vlagyimir Putyin 2017 augusztusában a Budapesten megrendezett cselgáncs-világbajnokság egyik díszvendége volt. Szijjártó Péter külügyminiszter a vele folytatott megbeszélésről azt mondta: úgy látják, hogy „a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani.
A látogatás viszonzásaként az orosz elnök meghívta a magyar miniszterelnököt az Oroszországban megrendezett focivébére. A magyar kormányfő 2018 júliusában „ártalmas” intézkedéseknek nevezte a szankciókat. „Szeretném biztosítani az elnök urat, hogy mi támogatjuk, hogy rendeződjön az Oroszország és a Nyugat között a viszony” – jelentette ki Orbán Moszkvában. Azt nem lehetett tudni, szóba került-e néhány nappal korábbi kijelentése, amikor egy NATO-csúcs után keleti veszélynek nevezte Oroszországot.
Orbán Viktor hivatalos moszkvai látogatása, az utolsó a mai előtt, 2018 szeptemberében volt. Utólag az orosz nagykövet azt állította, Orbán nem került Putyin befolyása alá.
„Bizonyos politikai erők úgy igyekszenek bemutatni a dolgokat, mintha Orbán Viktor Vlagyimir Putyin befolyása alá került volna, miközben a két vezető kapcsolata teljesen normális és pragmatikus” – közölte Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev. Oroszország budapesti nagykövete szerint mindent kizárólag a nyugati sajtó torzít el, és csakis a rosszindulat miatt tűnhet fel negatív világpolitikai tényezőként Oroszország.
A nagykövettel két és fél éve készült interjú egyébként az ukrán válság miatt ma is aktuális.
„Nem pályázunk a »szuperhatalom« szerepére, és nem tervezünk senkit megtámadni, de nem tudjuk válasz nélkül hagyni, hogy a NATO hadigépezete már a határainknál van, és aktívan növeli a támadási képességét. A NATO repülőgépei – köztük magyarok is – Szentpétervártól 150 km-re járőröznek. Oroszország kénytelen válaszlépéseket, hangsúlyozom, válaszlépéseket tenni az ország védelmének biztosítása érdekében” – jelentette ki 2019 márciusában Szergejev.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b) a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)