Az ukrán erők megmutatták, hogy fel vannak készülve a városi hadviselésre, csakhogy Moszkva aligha tervez városokba bevonulni. Már ha egyáltalán támadást indít Ukrajna ellen.
„Ezek a szovjet birodalom romjai. Gondoskodni fogunk arról, hogy az orosz birodalom ne jöjjön vissza a határainkhoz” – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter Pripjatyban, az ukrán nemzeti gárda városharci gyakorlatán a szovjet sarló-kalapács szimbólum mellett elhaladva a Daily Mail riporterének.
Reznyikov – a Washington Post állításaival megegyezően – utalt arra, hogy ha Oroszország támadást indít Ukrajna ellen, ezt több lépcsőben tenné meg, a lehetséges belépő pedig pont a keleti határok mellett a belorusz–ukrán határon lehet.
Mivel Oroszország átvette az irányítást Belarusz felett, a belarusz határ 1070 kilométeres szakasza vált fenyegetéssé
– mondta, utalva arra, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök rendszere elválaszthatatlanul összenőtt a Kremllel, Belarusz gyakorlatilag visszavándorolt a volt szovjet birodalom kötelékébe.
Annak fényében pedig, hogy Belarusz Ukrajnával közös, déli határán közös hadgyakorlat kezdődik február tizedikén, aminek keretében – amerikai állítás szerint – harmincezer orosz érkezik Belaruszba, a fenyegetettség alátámasztható.
Az ilyen nyilatkozatok és annak ténye nyomán, hogy a csernobili atomerőmű melletti Pripjaty városában hadgyakorlatoztak ukrán fegyveresek, keltek szárnyra olyan híresztelések, hogy a sugárszennyezett terület lenne az „orosz invázió” belépőpontja.
Csakhogy ez a feltételezés több sebből is vérzik, az alábbiakban vegyünk sorra néhány lehetőséget:
Tehát a nemzeti gárda nem Pripjaty védelmét gyakorolta be, hanem a városi hadviselést, amit más, a szellemvárossal szemben lakott területen tudnának alkalmazni. Már ha az oroszoknak bármi szándékuk lenne elfoglalni egy várost.
Ukrajnában nem mellesleg hónapok óta tart a civil lakosság kiképzése a fegyverhasználatra és a városi gerilla-hadviselésre (például a fegyver- és lőszergyártás ukrajnai fővárosában, a keleti Harkivban), miközben egyre több ember szerez be fegyvertartási engedélyt, hogy civilként is kivegye részét hazájának védelméből. Ha támadnak az oroszok. Erről a Meduza orosz ellenzéki portál és a METRO brit lap állított össze remek képgalériákat.
Az ellenség behatolt a városba! Maradjanak otthon! Kérjük, csukják be az ablakokat! Vegyék magukhoz a dokumentumaikat! Figyelmeztessék erre a szomszédaikat! Legyenek óvatosak! Ne pánikoljanak!
– harsogta Pripjatyban a hangosbemondó a NATO-sztenderdeknek legjobban megfelelő felszereléssel bíró, a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda gyakorlatán, melyre külföldi újságírókat és diplomatákat is meghívtak.
A fehér terepruhába öltözött fegyveresek épületfoglalást és lerohanást gyakoroltak, aknavetővel felfegyverkezett katonák és mesterlövészek tüzeltek az elhagyott épületek falaira.
Később megérkeztek a páncélozott katonai járművek, fedezéket biztosítva az „ellenséges állás” lerohanására készülő katonáknak – számol be élményeiről a Daily Mail helyszínen lévő riportere.
Emellett épületeket gyújtottak fel, melyeknek eloltásával a tűzoltóság gyakorlatozott, de a palettára felkerült a sérültek kezelése, az aknamentesítés és a fel nem robbant lőszerek hatástalanítása is.
Hogy mennyire hidegen hagyja az ukránok egy részét szovjet múltjuk, illetve mennyire el akarnak távolodni tőle, jól szemlélteti az, amit az egyik katona válaszolt egy francia újságíró azon kérdésére, hogy nem érzi-e magát rosszul amiatt, hogy ilyen történelmi épületeket pusztítottak el. A válasz meglehetősen lényegre törő volt:
„nem.”
Mindeközben több orosz állami televíziócsatorna arról adott hírt a héten, hogy több tízezer, NATO-fegyverekkel felszerelt ukrán katona sorakozott fel a kelet-ukrajnai szakadár területeknél, tüzérségi fegyvereket állítottak hadrendbe, ami csak azt jelentheti, hogy egy ukrán támadás bármikor bekövetkezhet.
Nos, ez is sok sebből vérzik.
Bár Amerika tonnaszámra küldött fegyvereket Ukrajnának, egyes becslések szerint 120 ezer embernek jutott NATO-szabványú fegyver, ezek nagy valószínűséggel leselejtezésre szánt eszközök és nagy részben lőszerek,
kérdéses tehát, hogy milyen hadászati infrastruktúra áll rendelkezésükre az ukránoknak az oroszokkal szemben.
Arról az amerikai álláspontról szintén nem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország saját maga ellen hajtana végre egy Ukrajnának tulajdonított támadást, ami ürügyet szolgáltathatna a feszültségek eszkalálására.
A nyugati média szinte már készpénznek veszi az orosz offenzívát, pedig benne van a pakliban az is, hogy a mostani történések a Kreml és a Washington információs háborújának eszközei.
A belarusz vezető interjút adott Vlagyimir Szolovjovnak, az orosz állami televízió ismert arcának. Az nem világos, hogy az Oroszország és Belarusz között létrejött Államszövetség második embere a hűségéről akarja biztosítani a Kremlt, de leszögezte, hogy ha Ukrajna háborúba kezd Oroszországgal vagy Belarusszal, védekezni fognak.
Szolovjov azonban olyan keresztkérdést tett fel Lukasenkának, ami az államfőtől határozott választ követelt meg.
Mit fog történni, ha Ukrajna háborút indít a Donbasz ellen? – tette fel a kérdést a műsorvezető, arra utalva, hogy mit tesz Minszk, ha a kelet-ukrajnai szakadár területeken összecsapások törnek ki az oroszbarát szeparatisták és az ukrán hadsereg között. Lukasenka egyértelműen fogalmazott:
„Ugyanúgy cselekszünk, mint Oroszország, egységes választ adunk. Maga szerint viccelődünk a déli határon?”
(Borítókép: Az ukrán hadsereg taktikai gyakorlata Pripjatyban 2022. február 4-én. Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP)