Emmanuel Macron francia köztársasági elnök öt évvel első megválasztása után idén újra indul az államfői posztért. Az Economist felállított egy lehetséges forgatókönyvet a mostani elnök újraválasztásáról.
Február 2-án indult el a saját választási elemzési modelljük, amelyből az tűnik ki, hogy Emmanuel Macron újraválasztásának esélye 79 százalékos – írja az Economist.
Az Economist úgy építette fel a modelljét, hogy számításba vette az összes lehetséges forgatókönyvet. Minden előrejelzési statisztikát, közvélemény-kutatást és jelölttámogatottsági adatot összesítettek. A modelltervezés során végigvették a lehetőséget, hogy minden jelölt nyer, akár az április 10-i, akár az április 24-i fordulóban. Az eredmények alapján
a legnagyobb esélye továbbra is Macronnak van a győzelemre,
annak ellenére is hogy a közhangulat most ellene szól, hiába hangoztatják gyakran a szavazók, hogy inkább valamelyik szélsőséges jelöltre adják a voksukat.
Ugyanakkor fontos figyelembe venni Macron kihívóit is. A brit lap választási modellje alapján a jobbközép köztársaságiak markáns képviselője, a republikánus Valérie Pécresse a legkomolyabb kihívója a francia államfőnek. Azonban
a szavazatok szerint egy a nyolchoz az esélye annak, hogy Pécresse-t válasszák elnöknek a Franciák.
Ennél rosszabb esélyekkel indulhat a nacionalista Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, akinek a rátája 1:17. Bár Le Pen esélyeit a szélsőjobboldali Éric Zemmour publicista, az általa alapított Visszahódítás (Reconquête) párt politikusának indulása abszolút gyengítette azzal, amikor bejelentette, hogy ő is beszáll a választásba. Ennek ellenére a baloldal esélye sokkal rosszabb, mint Zemmour 14 százalékos jelenlegi eredménye.
Az elemzés készítői rávilágítanak arra is, hogy bár Macron nagy előnnyel indulhat, ám tulajdonképpen ennek az előnynek inkább a második fordulóban lesz jelentősége, ugyanis a mostani – egyébként 2017 óta állandónak tűnő – szavazati eredménye a 24 százalékot súrolja, amellyel Marine Le Pent és Éric Zemmourt már az első körben maga mögé utasítaná, de kérdés, hogy Pécresse mennyi szavazatot képes szerezni még, amellyel kimozdíthatja Macront a komfortzónájából. Mindenesetre – a felmérés szerint –
Macron első fordulós első helye a második fordulós 66 százalékos kétharmadot jelentené.
Ebből az látható, hogy Macron bázisa az elmúlt öt évben lojális maradt a politikushoz, hiszen az elnök képes volt egyben tartani azt a centrista politikai csoportosulást, amelyben jobb- és baloldali politikusok is részt vállalhatnak. Ha viszont Valérie Pécresse lesz az ellenfele Macronnak, az eredmények más irányba mutathatnak.
Macron politikája mellett egyébként az is támogató adat, hogy
a francia GDP hétszázalékos növekedést mutatott, ami az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb emelkedése.
Nagymértékű volt az állami támogatás a koronavírus-járvány hullámai alatt, amikor az országok teljesen bezártak, és gyakorlatilag valamennyi szolgáltatás bizonyos mértékben leállt. Az elbocsátások ellen mégis támogatással védekezett a francia kormány.
A modellkészítők megemlítik cikkükben, hogy gondoltak a váratlan közvéleménykutatás-változásokra is, ezért teret engedek minden lehetőségnek, így például fontos szempont, hogy ha Éric Zemmour esetleg kiesik, az nagyobb teret biztosítana Marine Le Pen számára, ami szintén más irányba vihetné el a választási eredményeket. Ezt pedig Emmanuel Macron is nagyon jól tudja: a választási eredmények még nem véglegesek, a közvélemény-kutatások pedig az utolsó hetekben is igazán nagyot változhatnak.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2022. február 2-án. Fotó: Ludovic Marin / AFP)