Olaf Scholz alig két hónapja kancellár, de a jelek szerint máris sokaknak okozott csalódást. Egy friss felmérés azt állapította meg, hogy a németek többsége szerint nem végzi jól a munkáját.
A Twitteren megállíthatatlanul terjed a #woistScholz, a „hová tűnt Scholz?” címke. Sokak szerint itt az ideje, hogy az elhíresülten hallgatag politikus hallasson magáról.
December 8-án iktatták be kancellárnak, miután váratlan és szenzációs választási győzelemre vezette szociáldemokratáit, és ezzel véget vetett Angela Merkel konzervatívjai 16 éves hatalmának.
A győzelmi mámor nem sokáig tartott: a Forsa felmérése szerint az SPD támogatottsága a választások óta először a CDU-CSU mogé szorult: 23 százalékon áll legerősebb ellenzéki tömörülés, a konzervatívok 27 százalékával szemben.
Scholz népszerűsége, aki a szeptember 26-i választásokon higgadt viselkedésével és minden apró előnyt kihasználó kampányával vitte győzelemre pártját, szintén hanyatlóban van.
A hivatalban töltött alig néhány hét után a közvélemény bizalma Scholz kancellári képességeiben megingott. Legalábbis ez derült ki a Spiegel megrendelésére készült felmérésből.
A közvélemény-kutatás szerint Scholz támogatottsága szinte minden tekintetben jelentősen csökkent a választás előtti hónaphoz képest.
A németeknek csupán ötöde véli úgy, hogy az SPD politikusa eddig jó munkát végzett kancellárként. Több mint 60 százaléka nem osztja ezt a nézetet.
Amikor Scholz hivatalba lépett, 2021 decemberében a németek bizakodók voltak, és jobbára pozitív képet alkottak róla.
Ugyanaz a kimért, távolságtartó, élcek és sziporkák nélküli stílus jellemzi, mint hivatali elődjét, Angela Merkelt. Inkább könyvelő, mint politikus, és Németországban pont ez az, ami az emberekben bizalmat ébreszt.
A megválasztása utáni napokban a megkérdezettek 49 százaléka arra számított, hogy jó kancellár lesz, míg egyharmada inkább negatívan nyilatkozott róla.
A trend azonban alig két hónap alatt teljesen megfordult.
Arra a kérdésre, vajon Olaf Scholz eddig jó kancellár volt-e, 2022 februárjában a felmérésben részvevők 63 százaléka nemmel válaszolt, és csupán 22 százalék mondott igent.
Politikusi stílusát is egyre többen kérdőjelezik meg.
A Bundestag-választások előtti felmérésekben a válaszadók 38 százaléka a szakértelmét emelte ki, 28 százaléka erős vezetőnek tartotta, és csak valamivel kevesebben gondolták úgy, hogy egyértelmű a kötődése a szociáldemokratákhoz. Viszont Scholz ezeknél a tulajdonságoknál a felmérésben lényegesen jobb eredményt ért el vetélytársainál.
Ma azonban sokan csalódottak kancellári teljesítményében. Csupán mintegy 20 százalék értékeli szakmai hozzáértését, és csak 11, illetve 8 százalék ismeri el a kiszámítható hozzáállását, illetve a vezetői képességeit.
Ezzel szemben jelentősen nőtt – mintegy 40 százalékról 60 százalék fölé – azoknak az aránya, akik kancellári képességei egyik tulajdonságát sem tartják nagyra.
Washingtoni bemutatkozó látogatása előtt az SPD politikusát egyes szövetségesek azzal vádolták, hogy az ukrajnai konfliktusban nemigen gyakorolt nyomást Oroszországra.
Olaf Scholz gyengülő megítélését egy másik közvélemény-kutatás is alátámasztotta.
A megkérdezettek csupán 43 százaléka elégedett a kancellárral, miközben egy hónappal korábban ez az arány még 60 százalékos volt – idézte Infratest Dimap január végi felmérésének az adatait a Deutsche Welle.
A kancellárnál még párttársa, az egészségügyi miniszter is népszerűbb Németországban.
De nem csak Scholz kapott rossz jegyeket. Pártja, a balközép szociáldemokraták is veszítettek a szavazók támogatásából – méghozzá jelentősen.
Az SPD két kisebb koalíciós partnere, a környezetvédő Zöldek és az üzletorientált Szabad Demokraták támogatottsága azonban változatlan maradt.
Csökkent azonban a liberális pénzügyminiszter és az alkancellár népszerűsége.
A kormányból csak a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter támogatottsága nőtt.
Az ukrajnai viszály hatalmas kül- és biztonságpolitikai kihívások elé állította az új kabinetet. A megkérdezettek mintegy 54 százaléka szerint a helyzet veszélyt jelent Németországra nézve. Az ukrán válság 2014-es csúcsán viszont, és 2017-ben, amikor az orosz–ukrán feszültség ismét fellángolt, a németek még inkább aggódtak.
A megkérdezettek 57 százaléka szerint az Északi Áramlat–2 gázvezetéknek mielőbb meg kell kezdenie a működését.
Az előző SPD-kancellár, Gerhard Schröder által 20 évvel ezelőtt kezdeményezett projekt már elkészült, és a német hatóságok engedélyére vár. Kelet-Európában és az Egyesült Államokban már régóta bírálják, Olaf Scholz kancellár azonban csak nemrég erősítette meg, hogy nem nyitják meg, ha Oroszország megszállja Ukrajnát.
(Borítókép: Olaf Scholz 2022. február 9-én. Fotó: Michele Tantussi / Pool via REUTERS)