Az Egyesült Államok azzal fenyeget, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, azonnal leállítja a kulcsfontosságú Északi Áramlat–2 vezeték megnyitását, amely orosz gázt juttatna Nyugat-Európába.
A vezetéken most még nem érkezik földgáz, és Washington szerint nem is fog, ha Moszkva katonai akcióba lendül az ukrán határon.
„Nagyon világosan fogalmazok: ha Oroszország bármilyen támadást intéz Ukrajna ellen, az Északi Áramlat–2 működésében nem fog előrelépés bekövetkezni” – közölte az amerikai külügyi szóvivő az NPR-ben, az amerikai közszolgálati rádióban. Ned Price nem bocsátkozott részletekbe, de hozzátette, hogy a döntést Németországgal együtt fogják meghozni.
Joe Biden amerikai elnök egyébként február 7-én fogadja Olaf Scholz német kancellárt, akivel a Fehér Házban az ukrán válságot vitatják meg.
Az Egyesült Államok és Németország egyelőre eltérően értékeli az Északi Áramlat–2 szerepét: Washington ragaszkodik a vezeték megnyitásának leállításához, Berlin viszont csak – saját gazdasági érdekeitől vezérelve – nem zárja ki a szankciók alkalmazásának lehetőségét, beleértve a projekt leállítását.
A nyugati szövetségesek már korábban belengették, hogy támadás esetén az orosz gazdaságot veszik célba. A legfrissebb retorika az álláspont merevedésére utal – emlékeztet a BBC.
Miközben Oroszország cáfolja a lerohanás tervét, több tízezer bevetésre kész orosz katona sorakozott fel az ukrán határon, ami csak szítja a feszültséget, és fokozza az inváziótól való félelmet.
A nyugati szövetségesek „erős szankciócsomagon dolgoznak”, amely kiterjed „az Északi Áramlat–2-re” is – idézte a Deutsche Welle a német külügyminiszter Bundestagban mondott beszédét.
Annalena Baerbock azonban hozzátette, hogy inkább „folytatná a párbeszédet” Moszkvával.
Helyzetértékelése azután hangzott el, hogy Emily Haber, az USA berlini nagykövete azt írta, hogy „semmi sem kerül le a napirendről, az Északi Áramlat–2 kérdése sem”, amennyiben Oroszország megsérti „Ukrajna szuverenitását”.
The US and Germany jointly declared last summer: if Russia uses energy as a weapon or if there is another violation of Ukraine's sovereignty, Russia will have to pay a high price.@OlafScholz and @ABaerbock stated clearly: nothing will be off the table, including Nord Stream 2.
— Emily Haber (@GermanAmbUSA) January 26, 2022
Az Egyesült Államok, Németország és más európai országok szerint Oroszországnak súlyos gazdasági árat kell fizetnie, ha megtámadja Ukrajnát.
Ugyanakkor hosszas vita tárgyát képezte, hogy mi legyen ez az ár, és része legyen-e az Északi Áramlat–2 megbénítása.
Az Angela Merkel vezette előző német kormány a vezetékre kereskedelmi projektként tekintett. A jelenlegi kancellár, Olaf Scholz a „magánszektor” vállalkozásának tartja. A Baerbock vezette zöldek ugyanakkor köztudottan ellenzik a második gázvezetéket.
„Napokon belül áramlani kezd a gáz” – ezt mondta az orosz külügyminiszter még tavaly szeptemberben, miután az Északi Áramlat–2 gázvezeték utolsó csövét is a helyére hegesztették a Balti-tengeren.
Ezzel lényegében befejeződött az Európai Unió földgázellátását, és a vezeték kritikusai szerint Moszkva befolyását erősítő projekt.
Az évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas csővezetéket működtető Nord Stream 2 AG – a Gazprom orosz állami gázvállalat leányvállalata – akkor hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósulásával hosszú távon biztosítani tudják Európa energetikai igényét.
Szergej Lavrov bejelentése azonban egyoldalú volt, ugyanis egy német bíróság döntése szerint ahhoz, hogy működésbe lépjen a gázvezeték, a Gazpromnak meg kell válnia részesedésének egy részétől. Magyarán: az orosz állami óriásvállalat nem gyakorolhat teljes kontrollt az Északi Áramlat–2 felett.
A német leányvállalatot Gas for Europe GmbH néven alig néhány napja jegyezték be. Ezzel a vezeték egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy megkapja a német szabályozó hatóságok jóváhagyását a működés megkezdéséhez.
Az 1225 kilométer hosszú vezeték megépítése öt évig tartott, és 11 milliárd dollárt emésztett fel azzal a céllal, hogy – a kelet- és közép-európai tranzitországokat megkerülve – megkétszerezze a Németországba irányuló orosz gázexportot.
Sokan azért bírálták, mert az növelné Európa függőségét az oroszországi gáztól. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök például „veszélyes geopolitikai fegyvernek” nevezte a vezetéket.
Mi van akkor, ha Vlagyimir Putyin mégis megtámadja Ukrajnát, ami után a Nyugat soha nem látott komolyságú gazdasági szankciókat rendelne el, mire Putyin válaszul elzárná az összes csővezetéket, amelyeken át orosz gáz érkezik Európába?
Az általános vélekedés eddig elképzelhetetlennek tartotta, hogy elzárják az összes gázcsapot, ugyanis az európai földgáz harmada Oroszországból érkezik.
Ha a Gazprom csak csökkenti a földgázmennyiséget a csőrendszerekben – mint tette 2009-ben Ukrajnában –, akkor a kontinens nagy része minden különösebb gond nélkül átvészeli a tél hátralevő részét. Viszont ha tényleg elzárja a csapokat, az fájdalmasan érintheti Ausztriát, Szlovákiát és részben Olaszországot, ugyanis esetükben a felhasznált gázt szinte teljes egészében az oroszoktól szerzik be, vagy nagyon magas a földgáz aránya az energiafogyasztásukon belül.
(Borítókép: Handout / Nord Stream 2 AG / AFP)