Egyre komolyabb a helyzet Ukrajnában, amit jól bizonyít, hogy miután az Egyesült Államok úgy döntött, evakuálja a kijevi nagykövetség diplomatáit, valamint kimenekíti a polgárait az országból, sorra követték mások is ezt a lépést.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter védelmébe vette ezt a döntést a közelgő és súlyos orosz fenyegetésre hivatkozva, ugyanakkor közölte, hogy továbbra is nyitva a feszültség csökkentéséhez vezető diplomáciai út Moszkva előtt.

Ausztrália, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Lettország, Észtország, Dánia, Hollandia, Németország, Kanada, Japán, Kuvait, Szlovákia, Szlovénia és Litvánia is felszólította állampolgárait, hogy minél előbb hagyják el Ukrajnát, sőt vasárnap reggel már a magyar külügy is figyelmeztetett: ha valaki a Konzuli Szolgálat felhívása ellenére Ukrajnába utazik, annak nem feltétlenül tudja garantálni a segítségnyújtást.

Ezekhez az országokhoz csatlakozott legutóbb Izrael is,

az oroszok és az ukránok közötti konfliktus kiéleződése miatt.

A miniszterelnök vallásos zsidóként csak emberéletek védelmében, különösen fontos célból végez munkát szombaton, így jelzésértékű lehet a szombati helyzetértékelés, amelyet azért tartott, hogy felgyorsítsák az izraeli állampolgárok evakuálását.

Vasárnap már arról beszéltek a rádióban, hogy várhatóan szerda reggelig marad zavartalan a légiközlekedés Ukrajnában, sűrűbben indítanak izraeli járatokat Odesszába és Kijevbe, hogy minél többen elhagyhassák addig az országot.

közülük körülbelül 4500-an már regisztráltak a tárca honlapján, hogyha kitör a háború, fel lehessen venni velük a kapcsolatot.

Naftali Bennett emellett közölte a miniszterekkel, hogy kizárólag a kimenekítésről beszélhetnek, ha interjúkat adnak, az orosz–ukrán-konfliktusról mást nem mondhatnak.

Beni Ganc védelmi miniszter pedig elrendelte, a hadseregnek fel kell készülnie arra, hogy segítséget nyújtson az izraeliek hazajuttatásához – ennek első lépéseként minden oktató-kiküldöttet családostul hazaszállítanak vasárnap.

(MTI)