Antony Blinken amerikai külügyminiszter leszögezte: addig nem fognak szankciókat bevezetni az oroszokkal szemben, amíg nem kezdődnek nagyobb offenzívák Ukrajnában. Összefoglaljuk a nap legfontosabb fejleményeit.
Korábbi összefoglalónkban már megírtuk, hogy az orosz katonák továbbra is maradnak a belorusz–ukrán határon – annak ellenére is, hogy eredetileg vasárnapig tartott volna az itt végzett hadgyakorlatuk.
Azóta a nyugatiak részéről is érkezett egy fontos bejelentés. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap Münchenben arra kérte a NATO tagországait: ne csak emlegessék az oroszok elleni szankciókat, hanem konkretizálják azokat, és még az előtt vezessék be az oroszok elrettentése végett, hogy megindulna a támadás. „Nem az után kellenek a szankcióik, hogy lebombáznak minket és az országunkat” – fogalmazott az ukrán elnök.
Erre a felszólalásra reagált most Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN State of the Union nevű adásában (az interjú teljes szövegét az Egyesült Államok kormányának honlapján közölték). A külügyminiszter leszögezte: az amerikaiak továbbra is arra törekszenek, hogy diplomáciai úton kezeljék az oroszokkal kialakult konfliktust. Antony Blinken ezután azt mondta: ez egészen addig így is marad, amíg
a tankok meg nem indulnak, a repülők fel nem szállnak, és meg nem kezdik a bombázást.
Antony Blinken ezután azt is egyértelműsítette, hogy amíg tárgyalni próbálnak az oroszokkal, addig szankciókat sem fognak bevezetni ellenük. Kifejtette, hogy szerinte azért nem lenne helyes már a támadás előtt bevezetni a szankciókat, mert akkor utána ezek már nem jelenthetnének visszatartó erőt az oroszok számára.
Blinken kijelentése különösen annak fényében érdekes, hogy Joe Biden amerikai elnök péntek este azt mondta, hogy most már biztos benne: Vlagyimir Putyin eldöntötte, hogy meg fogják támadni Ukrajnát. A külügyminiszter a kijelentésében ezt is visszaidézte, majd azt mondta: a tárgyalásokkal azt akarják elérni, hogy Putyin visszavonja a döntését.
A támadás előtti utolsó pillanatig bármikor visszavonhatja a döntést. Ezt szeretnénk elérni
– mondta Antony Blinken.
A külügyminiszter mindemellett továbbra is tartózkodott attól, hogy megnevezze azokat a bizonyos szankciókat. Ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott:
Oroszország nagyjából tudhatja, hogy mit fogunk tenni, de azért nem akarjuk előre nyilvánosságra hozni a részleteket, mert akkor lehetőségük lenne felkészülni erre.
Arra a kérdésre, szerinte lehetséges-e az, hogy Vlagyimir Putyin csak blöfföl, és nem fog támadni, Antony Blinken azt mondta: erre megvan az esély, de az eddigi jelekből úgy látják, hogy „most komolyan gondolja az inváziót”.
Az orosz egységparancsnokok olyan jellegű utasításokat kaptak, amelyek egy Ukrajnában végrehajtandó invázióra vonatkoznak – ezt tudta meg pénteken az amerikai hírszerzés.
Ezt az értesülést csak most hozta nyilvánosságra az amerikai hírszerzés, azonban pénteken már Joe Bident is értesítették erről, és az elnök ezért mondta azt, hogy most már biztos abban: Vlagyimir Putyin elrendelte a támadást.
A hírszerzés forrásai azt is hozzátették: a parancsok kiadása után az oroszok csapatmozgásából az látszott, hogy ezeket el is kezdték végrehajtani, ami megerősítette azt a feltételezésüket, miszerint az oroszok bármikor támadást indíthatnak.
Vasárnap este arra kérte a moszkvai amerikai nagykövetség az Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy készítsenek elő egy menekülési tervet, mert lehet, hogy hamarosan el kell hagyniuk az országot.
A diplomáciai képviselet egyebek mellett lehetséges terrortámadások veszélyére hivatkozott.
„Moszkvában és Szentpétervárott egyesek terrorista fenyegetéseket fogalmaztak meg a bevásárlóközpontok, vasúti és metróállomások, illetve forgalmas közterek vonatkozásában, miközben Oroszország és Ukrajna közös határán is fokozott a feszültség” – áll a nagykövetség közleményében.
Emiatt felszólították az amerikai állampolgárokat, hogy vizsgálják felül személyes biztonságukat és kerüljék a tömegeket továbbá legyenek óvatosak a turisztikai helyeken. Ezen felül azt kérték: legyenek olyan menekülési terveik, „amelyek nem támaszkodnak az amerikai kormányzat segítségére”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a hírre reagálva azzal a megkereséssel fordult az amerikai nagykövetséghez, hogy átadták-e az állítólagos terrorfenyegetéssel kapcsolatos értesüléseket az orosz hatóságoknak.
Ha nem, akkor hogy értsük ezt a bejelentést?
– kérdezte Zaharova Telegram-oldalán.
Az amerikai állampolgárokat arra már jóval korábban felszólították, hogy hagyják el Ukrajnát és a Kijevben működő képviselet kiürítését már meg is kezdték.
Az ukrán biztonsági erők provokációi állnak a Donyec-medencei helyzet eszkalálódásának hátterében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal vasárnap folytatott telefonbeszélgetés során a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.
Vlagyimir Putyin kifogásolta, hogy szerinte „Kijev csak imitálja a tárgyalási folyamatot, makacsul elutasítja a minszki megállapodások és a normandiai formátumban elért megállapodások végrehajtását”. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna fegyverrel való „telepumpálása” erőszakos megoldásra provokálja Kijevet a Donyec-medencében. Tájékoztatta tárgyalópartnerét arról is, hogy a harcok hevességének fokozódása miatt a szakadár köztársaságokból tömegesen kellett a polgári lakosságot Oroszországba evakuálni.
Az orosz államfő a Kreml szerint megismételte azt a kérését is, miszerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak konkrét és érdemi választ kell adnia Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire.
A francia elnöki hivatal közlése szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy mindent meg kell tenni egy tűzszünet gyors eléréséért Ukrajna keleti részén. Azt írták, Macron és Putyin megállapodott abban, hogy a következő órákban „intenzív munka kezdődik egy háromoldalú kontaktcsoport létrehozására”, amely azt szolgálná, hogy valamennyi érdekelt fél elkötelezze magát a tűzszünet betartására a demarkációs vonalon.
Vasárnap éjjel az ukránok az eddigieknél is erősebb támadóakciókat fognak indítani – ezt mondta Viktor Vodolackij, az orosz parlament külkapcsolatokért felelős bizottságának elnökhelyettese, illetve a parlament Rosztov régióbeli képviselője vasárnap.
Az ukránok egyre nagyobb erőket mozgósítanak Luhanszk és Donyeck irányába. Ebből arra lehet következtetni, hogy hamarosan, még ma éjjel erősödhet az offenzíva
– mondta a politikus.
Mindeközben az ukrán fél részéről Dmitro Kuleba külügyminiszter vasárnap a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) beszélve hangsúlyozta: a kijevi kormány nem készül semmilyen offenzívára Oroszország ellen. A külügyér tagadta, hogy provokálták, szabotálták volna az oroszokat, vagy nehéztüzérséggel bombázták volna az Orosz Föderáció területét.
Nem csináltunk ilyet, és nem is tervezünk ilyesmit csinálni. Nem akarunk háborút, békét akarunk
– szögezte le beszédében az ukrán külügyminiszter.
A Fehér Ház közölte, hogy Joe Biden vasárnap az amerikai Nemzetbiztonsági Tanáccsal egyeztet majd az ukrajnai fejleményekről.
Vlagyimir Putyin is összeül hétfőn a kormányával, bár ennek a megbeszélésnek a tárgya a hivatalos bejelentés szerint az orosz kormány 2020 és 2022 közti bizonyos programjai lesznek.
A The Guardian riportot készített azokkal az emberekkel, akiket a szakadár köztársaságokból evakuáltak Oroszországba. Egyikük azt mondta: ő maradni akart volna, de a férje meggyőzte arról, hogy menekülniük kell. Hozzátette: párja elkísérte őt és kétéves gyermekét a határra, majd visszafordult, hogy harcolni menjen.
Nem tudom, hova megyünk, nem tudok semmit, csak azt, hogy holnap keresnünk kell egy új helyet, ahol élhetünk
– mondta a nő. A többi evakuált arról számolt be, hogy az ukrán nehéztüzérségi bevetés miatt kezdtek el félni attól, hogy ismét olyan harcokra kerülhet sor, mint amilyenek 2014-ben voltak az ukránok és a szakadárok közt.
A reptér közelében élek, egész éjszaka hallottam a sortüzet, hajnali négyig nem tudtam elaludni
– mondta egy 35 éves nő arról, hogy mit éltek át az evakuálás előtt.
Bár az orosz állami tisztviselők hangsúlyozzák, hogy fel vannak készülve az embertömegre, a helyszíni riport szerint az evakuáltak gyakran csak sátrakban vagy gépjárművekben tudnak aludni. Voltak olyanok is, akik azt mondták: hibáztak, amikor engedelmeskedtek a kiürítési parancsnak.
Ez az otthonom, sok mindenen keresztülmentünk már. Ha meghalok, akkor meghalok, legyen így! De nem hagyom itt a házamat azért, hogy valami sátorban éljek Rosztovban!
– ezt már egy 64 éves nyugdíjas mondta, akit telefonon szólaltattak meg Donyeckből.
A menekültek közül mindeközben többen is azt mondták: abban bíznak, hogy az oroszok most már tényleg elismerik a szakadár köztársaságokat, beavatkoznak a konfliktusba, és „eltakarítják” onnan az ukránokat.
A közösségi médiában megjelent videók szerint számos, az ukrán határ közelébe vezényelt orosz harckocsin és harci szállító járművön egy fehér négyzeten belüli Z betű (vagy a betűhöz nagyon hasonló katonai jelzés) látható:
Egyelőre a nyugatiak közül senki sem tudja, hogy ez a jelzés pontosan mit is jelenthet, de több ötlet is napvilágot látott már:
A helyzetet tovább komplikálja, hogy az oroszok által használt cirill ábécében a Z betűt nem így írják, vagyis nem valószínű, hogy ez tényleg egy Z betű lenne. A megjelölt járműveket az internetes köznyelv már csak „Zorro-osztagként” emlegeti (a valóságban nem tudunk arról, hogy létezne ilyen egysége az orosz haderőnek).
Egy nemzetközi oknyomó portál, a Bellingcat újságírója azt írta: az egyik kollégája már nyolc éve figyeli az orosz haderőt, de ötlete sincs, hogy mit szimbolizálhat ez a jel, ugyanis csak az utóbbi időben tűnt fel az orosz harci járművek oldalán.
(Borítókép: ukrán katonák Novo Luhanszk városa közelében 2022. február 20-án. Fotó: Gleb Garanich / Reuters)